Egymást követik a véres összetűzések Egyiptomban, amelyet emiatt polgárháború és anarchia fenyeget. A múlt szerdán tartott és borzalmas vérfürdővé vált karhatalmi akció után Mohamed Murszi katonai államcsínnyel megbuktatott iszlamista államfő hívei, illetve az őket tömörítő Muzulmán Testvériség szervezet (múlt) péntekre a harag napját, majd utána a harag hetét hirdette meg. Ez azt jelenti, hogy a héten ismét folyamatos tüntetésekkel kell számolni a 83 millió lakosú Egyiptomban, az arab világ legnépesebb országában, amely Murszi leváltása óta teljesen és végletesen megosztottá vált.
A Muzulmán Testvériség hívei biztonsági okokból lemondták ugyan a tegnapra időzített tüntetéseiket (a szervezet Kairó két elővárosában és az alkotmánybíróság épülete előtt szándékozott tüntetni), ám a héten várhatóan sokfelé mennek utcára Murszi világi, baloldali és liberális ellenfelei is.
A két ellenséges tábor korábban már többször összecsapott, ami rengeteg halálos áldozattal járt. Ezért sokan attól tartanak, hogy a héten megismétlődhetnek a múlt szerda óta tartó véres zavargások, összetűzések, amelyekben azóta – hivatalos közlés szerint – legalább nyolcszázan meghaltak (közöttük 57 rendőr) és csaknem ötezren megsebesültek.
A konzervatív iszlamista Muzulmán Testvériség által meghirdetett új tiltakozássorozat hétvégi nyitányán szintén sok vér folyt az országban, főként Kairóban, ahol a biztonsági erők a harag napjának elnevezett pénteki tüntetés után még szombaton is tűzharcba keveredtek több felfegyverzett Murszi-párti iszlamista tüntetővel a helyi al-Fath mecsetben.
A pénteki harag napján történt összecsapásokban és a Kairóban szombaton az al-Fath mecset ellen végrehajtott rendőri-katonai akcióban összesen 173 ember halt meg. (Közülük csaknem százan Kairóban vesztették életüket.). A Murszi-hívek és a rendfenntartók összetűzéseiben a hétvégén 1330-an meg is sérültek és mintegy ezer tüntetőt letartóztattak, többségüket Kairóban. Sokuk ellen a hatóságok már vizsgálatot is indítottak gyilkosság, gyilkossági kísérlet és terrorizmus vádjával. Állítólag a letartóztattak között van az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vezérének testvére, Mohamed al-Zavahri is.
A pénteki megmozdulás válasz volt arra a (múlt) szerdai akcióra, amelyben a hadsereg és a rendőrség lerombolta a Murszit támogató Muzulmán Testvériség híveinek két legfontosabb kairói táborát, (hivatalos adatok szerint) 638 személy halálát és 3500 sebesülését okozva. (A Muzulmán Testvériség szerint a vérengzésbe torkollott hírhedt oszlatásban csaknem 2600-an haltak meg, közöttük az iszlamista szervezet vezetőjének, Mohammed Badeinak az egyik fia is.). A számháború ellenére abban mindenki egyetért, hogy a múlt szerdai volt a legvéresebb nap Egyiptomban azóta, hogy 2011 elején elégedetlen tömegek – az ország demokratizálásának reményében – megdöntötték Hoszni Mubarak elnök háromévtizedes hatalmát.
A múlt szerdai vérfürdő óta rendkívüli állapot és éjszakai kijárási tilalom van érvényben az egész országban. Emellett Adli Manszúr – aki a hadsereg segítségével ideiglenes elnökként irányítja Egyiptomot – engedélyezte a biztonsági erőknek, hogy éles lőszert használjanak ha az iszlamista tüntetők rájuk vagy állami intézményekre támadnának. A hadsereg által támogatott átmeneti kormány közben terroristáknak bélyegezte a Murszi mellett tüntetőket, Hadzim el-Beblavi miniszterelnök pedig azt javasolta a hétvégén, hogy oszlassák fel az 85 éve alapított Muzulmán Testvériséget. A szervezet Hoszni Mubarak 2011-ig tartó elnökségének idején is be volt tiltva, illegalitásban működött. A Mubarak-korszak utáni első parlamenti választáson azonban a legtöbb szavazatot szerezte meg.
A hadsereg és a Muzulmán Testvériség között július elején éleződött ki a viszony, miután az Abdel Fattah al-Sziszi tábornok, vezérkari főnök, védelmi miniszter vezette katonák államcsínnyel megbuktatták a 2012-ben demokratikusan megválasztott és egy évig hivatalban levő Mohamed Murszi államfőt. Bírálói szerint azért kellett eltávolítani a hatalomból, mert képtelen volt iránytani a politikai-gazdasági válságba sodródott országot, és túlzottan vallásos politikája részeként az iszlamisták hatalmát akarta kiterjeszteni.
Murszi támogatójaként és legfőbb pártfogójaként a Muzulmán Testvériség azóta tüntet Kairóban és több vidéki városban. Így szeretné elérni a megbuktatott elnök visszatérését a hatalomba, illetve azt, hogy az ideiglenes kormány engedje el a szervezet előzetes letartóztatásban lévő vezetőit, akiket a hatóságok erőszakra való felbujtással vádolnak. A tüntetések és azok leverése rendkívül súlyos belpolitikai válságot okozott Egyiptomban.
A tüntetések már kiterjedtek a külföldi turisták körében közkedvelt üdülőövezetek környékére is. A helyzet elmérgesedése, illetve az elmúlt napok viharos, erőszakos és véres eseményei miatt sok ország azt tanácsolja polgárainak, hogy ne utazzanak Egyiptomba, amelynek egyik fő bevételi forrása épp a turizmus. Közben több ország már azt elemzi és tervezi, miként és mikor menekítse ki Egyiptomból az ott nyaraló turistáit.
Az utóbbi napokban tapasztalt rendőri-katonai erőszakot sok nyugati és arab ország is elítélte, miközben a térség egyik meghatározó hatalma, Szaúd-Arábia támogatásáról biztosította az egyiptomi hadsereget, illetve vezetést. Az Egyiptomban dúló erőszak ellen több (elsősorban közel-keleti) országban is tiltakoztak; sok helyütt Murszi és hívei mellett is tüntettek, s bírálták az egyiptomi rendőrség fellépését. Az ENSZ-főtitkár szintén elítélte az erőszakot. Ban Ki Mun ugyanakkor bírálta az egyiptomi biztonsági erőket és az iszlamista tüntetőket is.
A megbékélésre és a nyugalom helyreállítására tett eddigi nemzetközi diplomáciai erőfeszítések sorra kudarcot vallottak. A hétvégén Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország vezetői az erőszak megfékezéséről tárgyaltak. Az EU külügyminiszterei pedig ma rendkívüli tanácskozáson vitatják meg az egyiptomi válságot, illetve igyekeznek megoldási javaslatot megfogalmazni. Elképzelhető, hogy a múlt heti kairói vérontás után Brüsszel zárolja az Egyiptomnak ígért ötmilliárd eurós segélyt. A Kairó egyik fő szövetségesének számító Egyesült Államokban közben már folyik az Egyiptomnak szánt – 1,55 milliárd dollár értékű – idei pénzügyi támogatási program felülvizsgálása.
