Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) gőzerővel készíti a forgatókönyveket és vázolja fel azokat a lehetőségeket, amelyek közül Barack Obama elnök – szükség esetén – kiválaszthatja azt, melyiket kívánja Szíria esetében alkalmazni. Obama azután kérte a Pentagont a tervek elkészítésére, hogy szír ellenzéki források szerint Basár el-Aszad elnök hadserege múlt szerdán Damaszkuszban vegyi fegyvert, ideggázt vetett be a fegyveres felkelők ellen, több száz, mások szerint mintegy 1300 ember, főként polgári lakos (közöttük sok gyerek) halálát okozva. A nemzetközi (hadi)jog tiltja a vegyi fegyverek alkalmazását.
Szír kormánykatonák Damaszkusz egyik peremvárosában (Fotó: Beta/AP)
Damaszkusz tagadja, hogy vegyi fegyvert vetett volna be a felkelők ellen, a támadás helyszínéről készített felvételeket pedig hamisnak tartja. Ráadásul – Iránhoz és Oroszországhoz hasonlóan – a harci gáz bevetésével a felkelőket vádolja, amit az érintettek szintén tagadnak. A nyugati országokban mindinkább erősödik a gyanú, hogy az Aszad-rezsim hajtotta végre a damaszkuszi gáztámadást, ezért helyszíni vizsgálatot követelnek.
A Médecins Sans Frontiéres (MSF) francia humanitárius szervezet a hét végén arról számolt be, hogy orvosai múlt szerda óta 3600 beteget kezeltek Damaszkuszban ideggázmérgezés tüneteivel. A páciensek közül eddig már 355 meghalt. Az MSF azonban közölte: tudományosan nem tudja bizonyítani, hogy mi váltotta ki a tüneteket a kezelt betegeknél.
Nyugati hírszerzési források egyelőre szintén csak valószínűsítik a mérgező anyagok bevetését. Az amerikai titkosszolgálatok szerint hiteles bizonyítékot erről csak hetek, esetleg több hónap alatt lehetne beszerezni. Szíriában már napok óta várakozik az ENSZ-szakértők csoportja, amely a vegyi fegyverek bevetéséről szóló információkat hivatott kivizsgálni. A Damaszkuszban rostokoló szakértőket a hatóságok azonban nem engedik egyik helyszín közelébe sem, ahol a feltételezések szerint valakik vegyi fegyverrel hajtottak végre akciókat. Biztonságuk érdekében egyelőre az ENSZ sem adott még jelet a munka megkezdésére.
Obama a hétvégén egyeztetett tanácsadóival az állítólagos gáztámadás utáni helyzetről, de még nem döntött semmiről. A hírszerzést ugyanakkor utasította: gyűjtse össze mindazokat az információkat, amelyekből megállapítható, történt-e, vagy sem vegyi támadás Szíriában.
Az amerikai elnök a hét végén David Cameron brit miniszterelnökkel is beszélt (telefonon) a szíriai helyzetről. Arra a következtetésre jutottak, hogy meg kell akadályozni egy újabb vegyifegyver-támadást. Egyetértettek abban is, hogy a nemzetközi közösségnek határozottan kell fellépnie Szíriával szemben, ha kiderül, hogy a közel-keleti ország hadserege vegyi fegyvert használ(t). Az EU vezető hatalmaként Németország a hét végén azonban elutasította a katonai megoldást, s jelezte: a politikai rendezést támogatja. Szíria támogatóiként Oroszország és Kína szintén ellenzik a katonai intervenciót, ahogyan Irán is, amely Damaszkusz fő térségbeli szövetségese. Irán tegnap azzal fenyegette meg az általa 1979 óta ádáz ellenségként kezelt Egyesült Államokat, hogy komoly következményekkel kell számolnia, ha megtámadja Szíriát.
A Fehér Ház állítólag még nem döntötte el, hogy beavatkozik-e a bő két és fél éve dúló és több mint százezer áldozatot szedő szíriai belháborúba. Az USA és szövetségeseinek katonai vezetői ma azonban alighanem épp a lehetséges beavatkozásról egyeztetnek Jordániában.
Obama egy éve azt állította: ha a szíriai kormány harci gázt vet be az ellene harcolókkal szemben, azt Washington nem hagyja válasz nélkül. A The New York Times szerint az USA–NATO-szövetségeseivel – légicsapásokat mérne a szíriai rezsim hadseregére, ha az vegyi fegyvereket vetett be. A lap úgy tudja, hogy Washington az akciót szükség esetén ENSZ-felhatalmazás nélkül is végrehajtaná, ahogyan azt 1999-ben Koszovóban is megtette. A CNN hírtelevízió pedig arról számolt be, hogy már el is készült a lista azokról a célpontokról, amelyekre az amerikai légierő csapást mérhet egy esetleges katonai beavatkozás során.
Az amerikai haditengerészet hatodik flottájának több hajója továbbra is a Földközi-tenger keleti partvidékén állomásozik (Szíria partjai közelében), jóllehet már vissza kellett volna térniük a virginiai támaszpontjukra. Sőt, az amerikai hadvezetés egy további rombolót is a Földközi-tengerre vezényelt, amely szükség esetén bekapcsolódhat az Aszad-rezsim hadserege elleni külső támadásba. Ez már a negyedik – szárazföldi célpontok ellen bevethető Tomahawk robotrepülőgépekkel is felszerelt – hadihajó, amelyet a Földközi-tenger keleti térégébe irányítanak. Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter a hét végén megerősítette: hazája úgy sorakoztatja fel katonai eszközeit, hogy azokkal végre lehessen hajtani Obama döntését, bármi légyen is az.
Felkészülési parancs még nincs, hisz egyelőre csak a lehetséges és minden eshetőséggel számoló forgatókönyveket készítik Obama számára. Martin Dempsey, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke azonban már júliusban felsorolta a lehetőségeket.
A szenátus fegyveres erőket felügyelő bizottságának írt levelében utalt rá, hogy amennyiben az USA a felkelők oldalán be akar avatkozni Szíriában, annak öt módja lehetséges. Ezek: az Aszad-rezsim ellen harcoló erők kiképzése, korlátozott légicsapás-sorozat, repüléstilalmi övezet az ország felett, ütközőövezetek kialakítása a Szíriával határos országokban és a vegyi fegyverek feletti ellenőrzés megszerzése. A tábornok szerint Obamának – akármelyik megoldás mellett dönt is – mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hisz már az indulás is félmilliárd dollárba kerül, utána meg havi legalább egymilliárd dollár költséggel kell számolni.
