Néhány napos kényszerszünet után a héten folytathatják a béketárgyalást a kolumbiai kormány és a szélsőbaloldali, marxista gerillákat tömörítő legerősebb szervezet (FARC) képviselői. A tavaly novemberben Havannában kezdett egyezkedés fő célja a kolumbiai belháború befejezése. A háború csaknem fél évszázada dúl a hadsereg és a hatalom ellen fellázadt baloldali gerillák között. Latin-Amerika történetében ez a leghosszabb ideje tartó fegyveres felkelés.
A békefolyamat a napokban megtorpant, mert előbb a hadsereg végzett a gerillák egyik vezetőjével, majd a hét végén a FARC-lázadók vágtak vissza, megölve 13 katonát, az ország észak-keleti részében. A FARC harcosai júliusban két rajtaütésben szintén kormánykatonákat gyilkoltak, összesen tizenkilencet, ami feszültséget keltett a kubai fővárosban zajló tárgyalásokon.
Az egyezkedés akkor nem szakadt meg, de a hét végén igen, amire a tavaly november óta zajló béketárgyalások kezdete óta még nem volt példa. Ezért a béke megteremtésében érdekelt országok mindegyike feszülten várja a megbeszélések folytatását a kolumbiai kormány és a mintegy nyolcezer gerillát tömörítő FARC képviselői között.
Bár az eddigi megbeszélések nagyon lassan haladtak, nemrég már olyan előrejelzés is elhangzott, hogy év végéig akár sikeresen be is fejeződhetnek. Ez optimista becslés, hiszen a tárgyalás hat fő témaköréből eddig csak egyet sikerült lezárni. Igaz, talán a legfontosabbat. Ez a megállapodás ugyanis a földkérdés (földreform) és a vidékfejlesztés ügyében született, abban a kérdésben, amely miatt 1964-ben a FARC fegyveres harcot indított a kormány ellen. A szélsőbaloldali szervezet ebben a küzdelemben a vidéki szegényeket, a nagybirtokosok által kisemmizetteket képviseli a gazdag kolumbiaiakkal szemben. A véres belharc azért robbant ki, mert a mezőgazdaságból élő lakosság többségét a nagybirtokosok megakadályozták abban, hogy saját földterülethez jussanak.
A kormány és a gerillák között a földreformról nemrég megkötött egyezség értelmében a békekötés után a szegények is művelhető mezőgazdasági területekhez juthatnak. Ez a megállapodás reményt ad a további öt tárgyalási fejezet sikeres lezárására is. A maradék öt fő pont közé tartozik a békefolyamatból születő új politikai mozgalmak demokratikus részvételének garanciája, a gerillák leszerelése és társadalmi visszailleszkedése, a kábítószer-kereskedelem visszaszorítása, valamint az igazságtétel és kárpótlás a konfliktus áldozatainak.
Az utóbbi időben a tárgyalás már a FARC-gerillák leszereléséről, társadalmi beilleszkedéséről és a politikai életbe történő bekapcsolódásáról folyt. Tervek szerint a baloldali gerillaszervezetek képviselői – a háború befejezése és fegyvereik átadása után – csatlakozhatnak a kormány politikai ellenzékéhez.
Előbb azonban békét kell kötni, amire a tárgyalás újrakezdésével ismét lehetőség nyílik.
Juan Manuel Santos kolumbiai államfő derűlátónak tűnik, hiszen már a múlt héten azt mondta, hogy a gerillákkal kötendő békeegyezményt – a jövő tavasszal esedékes általános választás idején – népszavazásra bocsátaná. Az elnök ötletét a FARC egyelőre tanulmányozza. Sok ideje nincs, mind a FARC vezetőin, mind a kormányon ugyanis egyre nagyobb a (nemzetközi) nyomás, hogy véget vessenek a harcoknak.
A kormányhadsereggel folytatott eddigi összecsapásokban gerillák, katonák és civilek százezrei haltak meg Kolumbiában, hárommillióan pedig kénytelenek voltak elmenekülni szülőföldjükről. Kormányzati adatok szerint a csaknem fél évszázados véres konfliktusban 220 ezer ember vesztette életét; más források ennek csaknem a háromszorosára becsülik a halálos áldozatok számát.
