Nagyon valószínűnek tűnik az Egyesült Államok vezette nyugati katonai beavatkozás Szíriában. Az alkalmat (mások szerint az ürügyet) a múlt szerdán Damaszkuszban végrehajtott nagyszabású, de gyanús elkövetői hátterű vegyi támadás szolgáltathatja, amelynek több száz, de lehet, hogy 1300-nál is több civil áldozata volt. Az ideggáztámadás elkövetői ismeretlenek. Washington és a Nyugat a Bassár el-Aszad elnök vezette rezsimet, Damaszkusz viszont az Al-Kaida nemzetközi terrorhálózat és több külföldi titkosszolgálat, így az amerikai CIA által is támogatott és pénzelt szíriai lázadókat teszi felelőssé az akcióért.
Barack Obama amerikai elnök már tavaly augusztusban jelezte, hogy ha az Aszad-rezsim vegyi fegyverrel támadja saját lakosságát, a Nyugat – a felkelők oldalán – beavatkozik a 2011 márciusa óta dúló szíriai belháborúba. Azóta legalább egy tucat feltételezett vegyi támadásról érkezett hír Szíriából, mégsem történt semmi. Eddig. A múlt heti akció alighanem fordulópont volt, és Washington elszánta magát a beavatkozásra, illetve az Aszad-rezsim megdöntésére. Damaszkusz továbbra is azt állítja, hogy nem vetett be vegyi fegyvert sem a múlt héten, sem korábban. Ezt bizonyítva vasárnap engedélyezte az ENSZ szakértőinek a vizsgálatot a damaszkuszi gáztámadás helyszínén.
Ennek ellenére John Kerry amerikai külügyminiszter hétfőn (hazája nevében első alkalommal) mégis azzal vádolta meg nyilvánosan a szíriai kormányt, hogy – a nemzetközi jog által tiltott – vegyi fegyvert használt saját lakossága ellen. Bár Obama elnök állítólag még nem döntött a Szíria elleni fellépésről, a tervek már készülnek, és megkezdődtek a katonai előkészületek is. A damaszkuszi gáztámadásra hivatkozva Washington elhalasztotta a szíriai válság megoldását célzó Genf–2 békekonferencia mára tervezett orosz–amerikai előkészítő tárgyalását, ami Moszkvában nagy csalódást okozott.
Oroszország tegnap az esetleges szíriai katonai beavatkozás katasztrofális következményeire figyelmeztetett. Szíria egyik legfontosabb szövetségeseként Moszkva ellenzi az egyoldalú amerikai fellépést, és emlékeztet 2003-ra, amikor Washington alaptalanul vádolta tömegpusztító fegyverek birtoklásával Szaddám Huszein iraki diktátort, és ennek alapján rendelte el megbuktatását, illetve országának megszállását.
A Fehér Ház állítólag már a szíriai beavatkozás indoklását fogalmazza. A saját érvekre és a világ meggyőzésére azért lehet szükség, mert az USA (a várható orosz és kínai vétó miatt) nem számíthat arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyja a Szíria elleni esetleges katonai fellépést. Az amerikai hivatkozási alap valószínűleg az lesz, hogy Aszad a vegyi fegyverek alkalmazásának engedélyezésével humanitárius katasztrófát okozott hazájában.
A Fehér Ház állítólag még nem döntötte el, hogy beavatkozik-e a bő két és fél éve dúló és több mint százezer áldozatot szedő szíriai belháborúba. Hírek szerint a nyugati katonai intervenció tervein azonban már rég megszáradt a tinta.
A katonák mindenesetre készülődnek. Az amerikai haditengerészet a napokban még egy rombolót irányított a Földközi-tenger keleti részébe. Ezzel négyre bővült azoknak a hadihajóknak a száma, amelyek szükség esetén bekapcsolódhatnak az Aszad-rezsim hadserege elleni külső támadásba. Mind a négy romboló, a USS Ramage, USS Mahan, USS Gravelly és a USS Barry is szárazföldi célpontok támadására, illetve megsemmisítésére alkalmas Tomahawk manőverező robotrepülőgépekkel van felszerelve. Az amerikai erők Törökország és Szaúd-Arábia irányából szintén támadást (légicsapásokat) indíthatnak.
Eliot A. Cohen, a baltimore-i tekintélyes Johns Hopkins magánegyetem professzora szerint az Aszad-rezsimet nem fogja megrendíteni a robotrepülőgépek támadása. Ennél valószínűleg többre lesz szükség. Cohen azonban figyelmeztet: ha a támadók átfogó és elhúzódó légi offenzívát indítanak, az mindkét oldalon áldozatokat követel majd.
A londoni The Guardian ugyanakkor arról ír, hogy a dél-ciprusi Akrotiriban működő hatalmas brit katonai légi támaszponton már folyik a készülődés: a napokban felélénkült a katonai szállítógépek és vadászrepülők mozgása. A bázis alig száz kilométerre van a szír partoktól. A legfontosabb amerikai napilap, a The Washington Post pedig úgy tudja: az USA hadereje korlátozott idejű légicsapást mérne Szíriára; a műveletek legfeljebb két napig tartanának.
Hírek szerint – nyugati katonai beavatkozás esetén – a fő célpontok a szíriai hadsereg elit alakulatai lehetnek, amelyek a rezsim fő támaszának számítanak. Csapás érheti a fontos kormányobjektumokat és katonai létesítményeket is. A vegyifegyver-raktárakat szinte biztosan nem bántanák a támadók, mert lebombázásukkal harci gázok szabadulnának fel.
Miközben Washington hadihajó(ka)t csoportosít át a Földközi-tengeren, az amerikai diplomácia igyekszik megnyerni a NATO és az Arab Liga tagállamainak a támogatását is a Szíria elleni külső katonai csapáshoz. A NATO-tagok közül Nagy-Britannia, Franciaország és Törökország vélhetően teljes mellszélességgel kiáll a Szíria elleni támadás mellett, de az Európai Unió vezető hatalmának tartott Németország a politikai rendezés mellett kardoskodik.
