A damaszkuszi rezsim hadseregének tulajdonított minapi gáztámadás büntetéseként Barack Obama korlátozott katonai csapást mérne Szíriára. Az amerikai elnök erről elvi döntést hozott. A katonai akciót előrevetítő hét végi nyilatkozatában a Nobel-békedíjas jelezte: csapatai készen állnak, de a közel-keleti országba nem hatolnak be.
Szíriai menekültek érkeznek Törökországba a Cilvegözü átkelőn (Fotó: Beta/AP)
Sőt a támadásra Obama (szombaton) még a kongresszustól is felhatalmazást kért, amely leghamarabb valószínűleg szeptember 9-én ül össze, s csak utána várható döntés. Az ENSZ Biztonsági Tanácsát viszont meg sem kérdezi a Fehér Ház, mert a testületben – Szíria fő támogatójaként – Oroszország és Kína megvétózná az amerikai tervet. Moszkva a hét végén megismételte: ellenzi a katonai akciót, és a nemzetközi jog megsértésének tartja, ha Washington az ENSZ felhatalmazása nélkül mér csapást Szíriára.
Obama szerint az USA-nak bizonyítékai vannak arról, hogy az 1429 polgári áldozatot szedő ominózus gáztámadást (augusztus 21-én) Bassár el-Aszad szíriai elnök katonái hajtották végre. Damaszkusz mindezt tagadja. Washington ezt az akciót akarja megtorolni, a fő célja a damaszkuszi rezsim oly mértékű megroppantása, hogy ezentúl ne legyen képes vegyi fegyvert alkalmazni, esetleg továbbadni, amit az USA már nemzetbiztonsági kockázatnak tart.
Az ENSZ szakértői a helyszínen igyekeztek kideríteni, használt-e valaki Damaszkuszban vegyi fegyvert. A csoport a hét végén elutazott Szíriából, de a vizsgálatok eredménye csak két-három hét múlva készül el.
A polgárháborúban – a legutóbbi ENSZ-adatok szerint – már több mint százezren vesztették életüket (főként civilek). A konfliktus halálos áldozata közül hétezer gyerek.
Obama hétvégi bejelentése óta egyre nagyobb a nyugtalanság és zűrzavar Szíriában. Aszad hadserege menti a menthetőt, fegyveres ellenzéke támadásra készül (amelyet az amerikai csapással egy időben indítana), a lakosság pedig tömegesen menekül.
A Szíriában bő két és fél éve dúló belháború borzalmainak sokasodásával már eddig is arányosan emelkedett a menekültek száma. Ez különösen érvényes az utóbbi napokra, amikor mindenki azt latolgatta, melyik percben indulhat az USA-nak és szövetségeseinek a támadása.
A külső katonai csapástól tartva (tíz)ezrek menekülnek Szíriából, főként a szomszédos országokba, ahol a befogadóközpontokban már jó ideje többen vannak, mint ahányan elférnek. Bár a menekülttáborok túlzsúfoltak, az ENSZ továbbra is a környező országok segítségét kéri. A Nemzetközi Vöröskereszt pedig arra figyelmeztet, hogy Szíriának és a menekülteknek egyre nagyobb szükségük van a segélyszállítmányokra.
A háború kezdete óta (Szíriából) csaknem kétmillióan menekültek el, akiknek legalább a fele gyerek, nagy többségük 11 évesnél fiatalabb. Mindegyik menekült gyermek traumatizált és depressziós. Közülük összesen száztizennyolcezren részesülnek valamilyen oktatásban, és csak húsz százalékuk kap segítséget ahhoz, hogy feldolgozza az őt ért szörnyűségeket.
Szírián belül további mintegy négymillióan (közöttük kétmillió gyerek) kényszerültek máshová költözni lakóhelyükről a vérengzések elől. Nagy részük bolyong és megpróbál nyugalmas helyet találni, ami egyre nehezebb.
A külföldre menekült szíriaiak közül legtöbben Libanonban, Jordániában és Törökországban húzták meg magukat, többnyire – a részükre kialakított – táborokban és sátorvárosokban, amelyekben sok helyütt borzalmas körülmények uralkodnak.
A három ország közül alighanem Libanon helyzete a legnehezebb. A libanoni belügyminisztérium szerint az alig négymillió lakosú országban a szíriai menekültek száma már elérheti az egymilliót. Jordániában felennyien lehetnek, Törökország pedig legalább 450 ezer szíriait fogadott be, de már ez a tömeg is hatalmas gondot okoz Ankarának, a török hatóságok ugyanis már a teljesítőképességük határán járnak a szíriai menekültek ellátásában. Libanonnak és – a hatmillió lakosú – Jordániának is egyre nagyobb gondot okoz a szíriaiak elhelyezése, ellátása, továbbá a rend és a biztonság szavatolása a menekülttáborokban.
A kedvezőtlen életkörülmények és a (túl)zsúfoltság miatt több táborban voltak már tiltakozások, rendbontások és zavargások mindhárom országban. Sok szakmai szervezet attól tart, hogy a szíriai menekültáradat humanitárius katasztrófát okozhat az egész Közel-Keleten. Az ENSZ szerint a jelenlegi helyzet is borzalmas, hisz ilyen mértékű humanitárius válságra a húsz évvel ezelőtti ruandai népirtás óta nem volt példa.
A világszervezet szerint Szíriában már jelenleg is legalább kétmillió embert fenyeget az éhínség. Az ENSZ élelmiszer-segélyezési szervezete, a Világélelmezési Program (WFP) már több mint 1,5 millió szíriait támogat. Munkája azonban, ahogyan a Nemzetközi Vöröskereszté is, egyre nehezebb, mert az élelmiszert – a harcok miatt – csak nehezen tudja eljuttatni Szíriába. Az országban vannak olyan területek, ahová hónapok óta nem engedik be a segélyszervezeteket. A Vöröskereszt szerint ezekben az országrészekben nincs orvosi ellátás, víz, sem élelmiszer.
