Nem örül mindenki Iránban annak, hogy az ország új elnöke, Haszán Roháni a minap diplomáciai gesztusokat tett a hazájában sokak által még mindig a leggyűlöltebb ellenségnek tartott Egyesült Államoknak. A külföldön mérsékeltnek gondolt Roháni a múlt héten jelezte New Yorkban (az ENSZ-közgyűlésben mondott beszédében), hogy hajlandó tárgyalni az amerikaiakkal, akikkel Iránnak 1979 óta rendkívül feszült a viszonya. Olyannyira, hogy a két ország 1980 óta diplomáciai kapcsolatot sem tart fenn egymással.
Roháni azt is jelezte: legfeljebb egy éven belül megállapodást akar a Nyugaton vitatott célú iráni atomprogramról. A megállapodástól azt reméli, hogy az ENSZ és az USA, illetve szövetségesei enyhítik, esetleg feloldják az Irán elleni szankciókat, amelyeket az ominózus atomprogram miatt vezettek be, egyre nagyobb gondot okozva az ország gazdaságának. Washington azonban közölte, hogy csak akkor vonja vissza az Irán elleni büntetőintézkedéseket, ha Teherán hitelesen bizonyítja atomprogramjának békés jellegét.
A nyugati vádak szerint Irán ugyanis atomfegyvert akar fejleszteni, ezért már jó ideje egyre nagyobb mennyiségben dúsít uránt. Teherán tagadja, hogy atombombát akar előállítani. Azzal érvel, hogy a program nem katonai, hanem polgári célokat szolgál, ezért az urándúsítás jogáról nem hajlandó lemondani.
A nyáron megválasztott Roháni is ezt hangoztatja, de sokkal visszafogottabban, és kerülve a konfrontációt a Nyugattal. Ebben jelentősen különbözik elődjétől, Mahmúd Ahmadinezsádtól, aki Amerika és Izrael elleni harcias kirohanásairól és holokauszttagadásáról híresült el.
A Roháni részéről tapasztalt új, pozitív hangvétel eredményeként a múlt hétvégén New Yorkban – az ENSZ-közgyűlés margóján – találkozott John Kerry amerikai és Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter. Ez szintén kuriózum a két ország 1979 óta tartó elmérgesedett és ellenséges viszonyában.
Egy nappal később Barack Obama amerikai elnök pedig telefonon hívta fel Rohánit, akivel Irán nukleáris programjáról és a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről tárgyalt. Mindketten egyetértettek: mielőbb egyezségre akarnak jutni Irán nukleáris programjáról.
Ez a beszélgetés még a külügyminiszterek találkozójánál is nagyobb figyelmet kapott a világban. A két ország elnöke az iráni iszlám forradalom 1979-es győzelme (és az ottani amerikai befolyás felszámolása) óta ugyanis még egyszer sem állt szóba egymással.
Ezek után sokan már arról kezdtek beszélni, hogy történelmi jelentőségű változás történt az amerikai–iráni viszonyban. Mások óvatos iráni nyitásról beszélnek, amelynek egyik célja a bizalomépítés Washingtonnal.
Amikor Roháni a hétvégén hazaérkezett Iránba, sokan üdvrivalgással díjazták azokért a gesztusokért, amelyeket az USA-nak tett, és az Obamával folytatott „történelmi jelentőségű telefonbeszélgetésért” is. A konzervatívok és a radikális iszlamisták azonban élesen bírálják amiért békülékeny hangot ütött meg az USA-val kapcsolatban és – 34 év után, első iráni elnökként – beszélt Obamával.
Kritikus hangokat nemcsak Iránban hallani, hanem az USA-ban és Izraelben is, amelyet a korábbi teheráni vezetés – élén Ahmadinezsád exelnökkel – már többször is a teljes elpusztítással fenyegetett meg. A napokban több amerikai és izraeli politikus is elítélően, kétkedve vagy bírálóan nyilatkozott az iráni–amerikai közeledésről.
Mike Rogers, az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke szerint az ENSZ-ben elmondott Roháni-beszéd, az iráni mosolyoffenzíva és az atomprogramról szóló teheráni tárgyalási készség csak egy lócitrom. Izraelben finomabban, de szintén félreérthetetlenül fogalmaznak. Teherán mérsékelt hangnemét egyenesen átverésnek tartják, és azt gyanítják, hogy Washington hisz az iráni ámításnak. Az izraeli média úgy ítéli meg, hogy Irán békét színlelve időt akar nyerni az atombomba elkészítéséhez. Ehhez azonban az országot ténylegesen irányító főpapok bábfiguraként használják Rohánit, akinek az a szerepe, hogy a békét színlelve rávegye a Nyugatot az Irán elleni gazdasági szankciók feloldására.
Izraelben nem hiszik, hogy Irán lemondana a saját atomfegyverről. Ellenkezőleg, Izrael szerint Irán már meg is teremtette a feltételeket az atombomba gyártásához, és a közeljövőben akár el is készítheti a fegyvert.
Obama elnök igyekszik eloszlatni az izraeli félelmeket. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőnek a hét elején Washingtonban azt mondta, hogy nem enyhíti idő előtt az Irán elleni szankciókat, sőt a katonai akciót sem zárta ki az iszlám köztársaság ellen, ha Teherán atombomba gyártásába kezdene.
