Bizakodóan nyilatkozott John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésének megkezdéséről. Optimista nyilatkozatuk és a Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjének felügyelete alatt álló tömegpusztító arzenál vasárnap megkezdett felszámolása ellenére a NATO-tag Törökország továbbra sem hisz Damaszkusznak. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő a jövőben is támogatni fogja a szíriai hadsereg ellen küzdő fegyveres ellenzéket, és azt állítja, hogy a hazájával szomszédos Szíriában akkor lesz ismét nyugalom, ha megbukik az Aszad-rezsim.
A két ország néhány éve még kiváló kapcsolatokat ápolt egymással. Jelentős gazdasági érdekeltségei miatt Ankara sokáig Aszad damaszkuszi rezsimjének a támogatója volt. A jószomszédi viszony két éve megromlott, ellenségessé vált. Erdogan 2011. júniusi újraválasztása után Ankara szembefordult Damaszkusszal. Felfüggesztette az együttműködési megállapodást Szíriával, pénzügyi szankciókat vezetett be az ország ellen, s megtiltotta fegyverszállítmányok eljuttatását a kormányerőknek. Aszad ellenzékét annál inkább segíti, pénzzel, fegyverrel egyaránt.
Ankara bizalmatlanságának több jele is van, amelyeket nem is igyekszik titkolni. Az egyik legnyilvánvalóbb jel ezek közül a török parlament minapi döntése, amely a héten lépett életbe. Ennek lényege: a török hadsereg a következő egy évben szükség esetén – a kormány és a katonai vezetés jóváhagyásával – beavatkozhat Szíriában. A hadseregnek az elmúlt egy évben is volt ilyen felhatalmazása, amellyel a parlament azok után bízta meg, hogy 2012 októberében a szíriai hadsereg (vélhetően tévedésből) aknákkal lőtt egy dél-törökországi települést, a szíriai határ közelében. A támadásban öt török vesztette életét.
A szíriai konfliktus gyakran átcsap török területre, ahol 2001 eleje óta csaknem 75 török civil halt meg. A halálos áldozatokat is követelő – szíriai oldalról provokált – fegyveres incidensek miatt már jó ideje fokozott harckészültséget vezettek be a török hadsereg egységeinél, amelyek a szíriai határ térségében állomásoznak.
Az átfogó szíriai támadás megakadályozása végett Ankara tavaly segítséget kért NATO-szövetségeseitől déli határvédelmének megerősítéséhez. A kérésre a NATO 2013 elején hat Patriot légvédelmi rakétaüteget állított hadrendbe Törökország szíriai határának közelében.
Parlamenti felhatalmazásával élve a török hadsereg 2012 októbere óta mindig visszalő, ha Szíria irányából támadás érné az országot. Legutóbb szeptember derekán lőtt le egy szíriai katonai helikoptert, amely megsértette a török légteret. A török haderő azonban eddig még nem hatolt be szíriai területre. Ha a török lakosságon múlna, nem is tenne ilyet a jövőben sem. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint ugyanis a törökök csaknem 72 százaléka ellenzi, hogy hadseregük beavatkozzon Szíriában.
A török hadsereg minapi ismételt felhatalmazását a Szíria elleni (válasz)csapás végrehajtására a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) mellett egy ellenzéki párt is támogatta. Ankara azzal érvel, hogy a szíriai vegyi fegyverek megkezdett megsemmisítése ellenére még mindig nagy veszély fenyegeti Törökországot a belháború dúlta déli szomszédja felől.
Két ellenzéki erő a parlamentben elutasította a török hadsereg szíriai beavatkozásra feljogosító eddigi mandátumának meghosszabbítását. Szerintük a hadsereg támadási jogának szavatolása háborúba sodorhatja Törökországot a szomszédjával. Az ellenzék azt is nehezményezi, hogy az Erdogan-kormány támogatja Aszad fegyveres ellenzékét, amely nem ritkán szíriai kurdokra is lecsap. Bár Ankara az utóbbi időben tett néhány békülékeny gesztust és engedményt a törökországi kurdoknak, a népcsoportot továbbra sem szíveli sem az országban, sem másutt.
Törökországnak kilencszáz kilométeres közös határa van Szíriával, ahol a bő két és fél éve dúló polgárháború már csaknem 150 ezer emberéletet követelt és milliókat űzött el lakóhelyükről. A menekültek egy részét, csaknem félmillió embert, épp Törökország fogadta be.
