Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett tartották meg tegnap Johannesburg délnyugati külvárosában, Sowetóban a december 5-én elhunyt Nelson Mandela dél-afrikai elnök, az apartheidként hírhedtté vált faji megkülönböztetés és a politikai elnyomás elleni harc emblematikus alakjának nemzeti gyászszertartását. A helyi stadionban rendezett hivatalos ceremónián, illetve kegyeletadáson csaknem száz állam- és kormányfő, továbbá több uralkodó és világszerte ismert személyiség vett részt. Ezzel Mandela búcsúztatása olyan gyászszertartássá vált, amely – a sok magas rangú külföldi méltóság és politikai személyiség jelenléte okán – mindenkor a legnagyobbak közé sorolható.
A szertartás során rendhagyó találkozókra is sor került; ezen a tévéfelvételről „kinyisszentett” képen Barack Obama éppen Raul Castro kubai elnökkel kezel le (Fotó: Beta/AP)
Az óriási közlekedési dugók, a zuhogó eső és egyéb okok miatt a tervezettnél csak egy órával később kezdődött a ceremónia a kilencvenötezer ember befogadására alkalmas sowetói stadionban. A létesítmény azonban a várakozások ellenére nem telt meg teljesen gyászolókkal. Ennek ellenére sokan többórás várakozás és sorban állás után jutottak csak be a stadionba, ahol az apartheidrendszer elleni tevékenységéért elítélt, majd 27 évi börtönfogságából 1990-ben szabadult Mandela első beszédét mondta. A múlt csütörtökön elhunyt, Nobel-békedíjas politikus, volt államfő utolsó nyilvános szereplése szintén ehhez a helyszínhez kapcsolódik.
A gyász és a kiadós eső ellenére szinte ünnepi volt a hangulat a sportpályán, illetve környékén. A dél-afrikai megemlékezők és gyászolók ugyanis énekeltek, táncoltak, trombitáltak, miközben a szertartáson katolikus, zsidó, hindu és muszlim imák hangzottak el.
A nagyszabású sowetói búcsúztató legmagasabb rangú külföldi résztvevői között volt Barack Obama amerikai elnök (továbbá három hivatali elődje: George W. Bush, Bill Clinton, Jimmy Carter), Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Francois Hollande francia, Dilma Rousseff brazil és Raul Castro kubai államfő, valamint David Cameron brit miniszterelnök is.
A megemlékezésen mondott beszédében Ban Ki Mun a néhai dél-afrikai elnök békeszeretetét, Barack Obama pedig történelmi nagyságát hangsúlyozta. (Az USA első afroamerikai elnökeként Obama – korábbi bevallása szerint – éppen Mandela rasszizmus elleni küzdelmének hatására kezdett politizálni.)
Mandela özvegye, Graca Machel és korábbi neje, az apartheidellenes harc másik legendás alakja, Winnie Mandela, valamint lányai, unokái szintén ott voltak a szertartáson, ahogyan a Dél-afrikai Köztársaság teljes politikai vezetése, köztük Jacob Zuma államfő is. A jelen levő világhírességek közül a legendás U2 együttes vezetője, Bono és a szupermodell Naomi Campbell is a stadionban hajtott fejet az elhunyt emléke előtt.
A néhai dél-afrikai elnök tiszteletére tegnap világszerte megemlékezéseket tartottak. Az Európai Parlamentben egyperces csenddel emlékeztek rá.
A johannesburgi gyászszertartás után az elhunytat a fővárosban, Pretoriában, a kormány és az elnöki hivatal épületében, a Union Buildingsben ravatalozzák fel. A fővárosban szerdán, csütörtökön és pénteken rendeznek állami gyászszertartásokat és felvonulásokat. Pretoriában az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket Mandela koporsójánál.
Halála óta a közterületeken országszerte énekkel, tánccal búcsúznak az emberek Mandelától; tiszteletére és emlékére nemzeti gyászt hirdettek, amely december 15-én, temetése napján ér véget. A néhai elnököt családja és közeli hozzátartozói körében – állami temetésen – helyezik örök nyugalomra a Pretoriától 700 kilométerre délre, az ország keleti partja közelében fekvő Qunu falucskában, ahol gyerek- és időskora egy részét töltötte.
Amióta a múlt csütörtökön – johannesburgi otthonában – kilencvenöt éves korában elhunyt, az egész világ gyászolja Mandelát, a XX. század utolsó nagy történelmi alakját. Elsősorban a feketék polgárjogaiért folytatott harcáért, Dél-Afrika – demokratikusan választott – első színes bőrű elnökeként és a helyi fehérek által évtizedekig működtetett apartheidrendszer egyik felszámolójaként tisztelik hazájában és külföldön. A korábbi rezsim leváltása volt a legfontosabb érdeme, ezért 1993-ban – az apartheidrendszer hetedik, egyszersmind utolsó fehér elnökével – Frederik Willem de Klerkkel együtt megkapta a Nobel-békedíjat. A következő esztendőben, 75 éves korában elnökké választották, tisztségét 1999-ig töltötte be.
Bár 2004-ben végleg visszavonult a politikától, sok honfitársa számára ő volt a garancia az ország problémáinak legyőzésére. Halála után bizonytalan korszak jöhet Dél-Afrikában.
Mandela ugyanis olyan országot hagyott maga után, ahol a demokrácia gyerekcipőben jár, nagy és tömeges a szegénység, óriásiak a jövedelmi különbségek, mindent átsző a korrupció, kiterjedt a bűnözés, ráadásul még mindig erős a faji megkülönböztetésből adódó feszültség, megosztottság. Csakhogy az apartheidrendszer 1993-as bukása óta immár a fehérek panaszkodnak egyre tömegesebben arra, hogy a lakosság nyolcvan százalékát alkotó színes bőrű honfitársaik háttérbe szorítják, elnyomják, zaklatják, bántalmazzák őket, illetve ott ártanak nekik, ahol csak tudnak.
De nem csupán a fehérek nyugtalanok. Mandela halála óta egyre többen félnek attól, hogy az 53 millió lakosú Dél-afrikai Köztársaság menthetetlenül káoszba süllyed.
