Egyre erőteljesebbek a politikai felhangjai a Törökországban minap kirobbant korrupciós és megvesztegetési ügynek, amely miatt már csaknem száz személyt vettek őrizetbe a hatóságok. Az előállítottak között vannak miniszteri csemeték, magas rangú rendőri vezetők, állami hivatalnokok, titkosszolgálati alkalmazottak és kormányzati politikusok is. Korrupcióval, illetve csúszópénz elfogadásával gyanúsítják őket az utóbbi évtizedek egyik legszövevényesebb megvesztegetési ügyében.
Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök (külföldi) „sötét szövetségek munkájának” és kormánya lejáratására, megbuktatására irányuló piszkos akciónak nevezte az elsősorban építkezési közbeszerzésekhez kötődő korrupciós ügyeket. Kevés szót ejtett viszont a nyomozásról, amelynek során a hatóságok tengernyi olyan információra bukkantak, melyek arra utalnak, hogy a korrupció teljesen behálózza a politika legmagasabb szintjeit.
Ráadásul épp a leleplező rendőrséget és ügyészséget gyanúsítja az általa piszkosnak nevezett művelettel. A kormányfő szerint politikai ellenfelei szintén az ügy kirobbantói között lehetnek. Róluk azt gyanítja, hogy őt és pártját, a 2002 óta megszakítás nélkül kormányzó iszlamista (jobbközép) Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) is ki akarják kezdeni a jövőre esedékes helyhatósági és elnökválasztás előtt.
Erdogan 2003 óta – kétszer újraválasztott – miniszterelnök, gazdasági sikerországot vezet. A legbefolyásosabb politikus hazájában, melynek államfői tisztségét is meg akarja szerezni a 2014-es választáson. Hírek szerint az a terve, hogy két elnöki mandátumon keresztül, 2024-ig marad a 78 millió lakosú ország élén, a jelenleginél sokkal nagyobb hatalommal. Ezt az elnöki rendszer bevezetésével szeretné elérni.
Kritikusai állítják: már most egyre több hatalmat összpontosít a kezében; kormányzása tekintélyelvű, egyeduralomra vágyik. Szigorúan ellenőrzi az államot, sőt a média nagyobb részét is. Alighanem épp ez a magyarázata annak, hogy a kormányzati korrupcióról eddig nem sok hír jelent meg Törökországban, ahol – mint azt a jelenlegi botrányos eset is bizonyítja – a megvesztegetés szerves része a rendszernek, az államgépezetnek.
A hetekig tartó nyári tüntetéssorozat Törökországban, de elsősorban Isztambulban – a helyi Gezi park védelmének leple alatt – valójában épp a kiterjedt korrupció és a mindenre rátenyerelő, Erdogan-féle állam(apparátus) ellen folyt. A nyári tüntetéseket szétverték, de a problémát nem. (Vasárnap szintén tüntettek Isztambulban a korrupció ellen, a rendőrségi vízágyúk és könnygáz azonban véget vetett a tiltakozásnak.).
Erdogan akkor is külföldieket sejtett a zavarkeltés mögött, saját háza táján mindent rendben lévőnek talált. Most is lát külföldi összefüggéseket. Ezúttal alighanem okkal.
Legádázabb bírálóinak egyike, a milliárdos Fethullah Gülen ugyanis 1999 óta az Egyesült Államokban él. A 72 éves iszlám hittudós korábban sokáig az Erdogan vezette AKP párt szövetségese volt, de szoros együttműködésük már régen ellenségeskedésbe csapott át.
Ezért több lap azt gyanítja, hogy a mérsékelt politikai iszlámot hirdető befolyásos Gülen bírhatta rá a török ügyészséget és a gazdasági bűnözés elleni igazgatóságot az ország politikai vezetőit is meglepő minapi nagyszabású korrupcióellenes rendőrségi razziára, s az annak részét képező letartóztatásokra. A média szerint a – Törökországban többmilliós választói támogatással bíró – hittudós így akarja aláásni Erdogan és a kormányzó AKP pozícióit a jövő márciusi helyhatósági és az augusztusi elnökválasztás előtt.
Erdogan szintén említést tett már egy, általa kártékonynak bélyegzett szervezetről, melynek szerinte „kiterjedt hálózata van Törökországban és külföldön”. A törökök pontosan tudják, hogy ez a megállapítás csakis a miniszterelnök fő ellenségének tartott Gülenre illik rá. Gülen évtizedek óta építi és finanszírozza mozgalmát, a Hizmetet, amely a mérsékelt politikai iszlám hirdetésére saját iskolákat, egyesületeket és tömegtájékoztatási eszközöket működtet.
Gülen már a nyári tüntetések elleni kemény hatósági fellépést is ellenezte. Akkori „beszólásait” a Törökországban működő egyetemi előkészítő iskoláinak betiltásával büntette Erdogan. A török sajtó úgy véli, hogy a korrupciós hálózat folyamatban levő leleplezése Gülen válasza volt iskoláinak bezárására, vagyis Erdogannak. Politikai elemzők mindebből arra következtetnek, hogy Törökországban valójában két, ideológiai-(vallás)politikai tábor közötti kőkemény csata zajlik, amelynek még lesz folytatása.
