Hiába nyugtatgatta december elején távol-keleti szövetségeseit az Egyesült Államok, az érintettek a hónap végén ismét hajba kaptak. A szövetségesek közötti szópárbajba, amelyet Abe Sindzó japán kormányfő gerjesztett, az USA legfőbb vetélytársa, Kína is bekapcsolódott.
Tokió azzal hívta ki a Washington térségbeli szövetségesének számító Dél-Korea haragját, hogy az egy éve hivatalban levő Abe miniszterelnök a minap ellátogatott a tokiói Jaszukuni-szentélybe. Minden alkalom, amikor magas rangú japán állami tisztségviselő keresi fel az imahelyet, azonnal Jaszukuni-üggyé válik Dél-Koreában és Kínában is, tovább mérgezve Japán kapcsolatait a két országgal.
Az államközi vita tárgyát képező és 1945 óta botránykőnek számító Jaszukuni-szentélyt az 1860-as években alapították. A sintoista vallási objektumot a – XIX. század közepe óta – háborúkban elesett japánok lelkének szentelték. A II. világháborúban meghalt japán katonák emlékét szintén ebben az épületben ápolják, sőt közülük tizennégy (1948-ban kivégzett) háborús főbűnös hamvait is ott őrzik. A japánok kultikus helyszínnek tartják az emlékhelyet.
A térség sok országa szerint a szentély Japán ázsiai háborús hódításainak és militarista múltjának a szimbóluma. Japán kormányzati politikusok látogatásai az objektumban ezért állandóan felszítják a vitát Tokió és több ázsiai ország között, amelyek a II. világháborúban a japán agresszió és megszállás áldozatai voltak.
Elsősorban Dél-Korea és Kína neheztel emiatt Japánra, amely a háborúban rettenetes károkat és mérhetetlen fájdalmat okozott a két országnak. Peking és Szöul úgy véli: a magas rangú politikusok látogatásával a Jaszukuni emlékhelyen Japán háborús bűnösök előtt tiszteleg, és letagadja II. világháborús katonai szerepvállalását.
A világháborús sérelmek miatt a nyáron már kiéleződött a viszály Japán és szomszédai között, miután több japán miniszter és kilencven parlamenti képviselő felkereste a szentélyt.
Dél-Korea és Kína most ismét neheztel Japánra, mert a szigetország nacionalistának tartott, 58 éves kormányfője a napokban felkereste az emlékhelyet. Washington is csalódott a történtek miatt; attól tart, hogy Abe látogatása a kegyhelyen fokozza a feszültséget Japán és a szomszédos országok között.
Abe félreértésnek nevezte, hogy a szentély meglátogatásával háborús bűnösök előtt tisztelgett volna. Peking nem hisz neki, s figyelmeztette: Japánnak vállalnia kell a következményeket.
Kína már jó egy éve folyamatosan bírálja Japánt. A Global Times kínai napilap legutóbbi kommentárjában „politikai gazember”-nek bélyegezte Abét, mert tiszteletét tette a Jaszukuni-szentélyben. A szintén kínai China Daily lap pedig sértésnek nevezte a látogatást.
A kínai–japán kapcsolatokat a II. világháborús sérelmek mellett egyéb viták is mérgezik. A fő gondot alighanem épp egy területi viszály okozza, amely miatt – Japán mellett – már Dél-Korea, sőt Tajvan is szembekerült Kínával. A jelentős feszültség a Kelet-kínai-tengeren alakult ki, ahol Tokió még 2012-ben államosított egy – japánul Szenkakunak, kínaiul Tiaojünek nevezett – kis szigetcsoportot, amelyre Kína és a vele szuverenitásvitában álló Tajvan is igényt tart a környéken található energiaforrások miatt. Ráadásul a kínaiak a térségben nemrég egyoldalúan kiszélesítették légterüket. Japán és Dél-Korea elfogadhatatlannak, sőt provokációnak tartja ezt.
A vitatott hovatartozású szigetek körüli huzavona egyre fenyegetőbb. Sokan úgy vélik, hogy az Abe-kabinet épp a Tokió és Peking közti fokozódó feszültség miatt növelte (decemberben) az új nemzetbiztonsági stratégiára és a szigetország védelmére szánt költségvetést. Az új stratégia részeként Japán a következő öt évben drónokat, harci gépeket és kétéltű járműveket vásárol. Hadserege olyan egységet is ki akar képezni, amely szigetek visszahódítására alkalmas.
Pekingben ez nyugtalanságot keltett, jóllehet a kínai kormány már évek óta folyamatosan növeli katonai kiadásait és bővíti fegyverkészleteit, ami viszont Japánt aggasztja. Tokió szerint nem a Jaszukuni-szentély a fő veszély, hanem Kína, amely már tíz éve szélsebesen fejleszti haderejét.
