Megszaporodtak az erőszakba torkolló tüntetések Egyiptomban az ország új alkotmányáról szóló népszavazás előtt. Sokan ellenzik a jelenlegi alapokmány megváltoztatását, s ez ellen demonstrálnak. Ők bojkottálják is a ma kezdődő és kétnaposra tervezett referendumot.
Abdel-Fattah esz-Szíszi tábornok, katonai vezető, a hatalom tényleges birtokosa elítélte az alkotmány és a referendum ellen szervezett tüntetéseket, és Adli Manszúr ideiglenes államfőhöz hasonlóan arra kérte honfitársait: szüntessék be az erőszakos megmozdulásokat, s vegyenek részt a voksoláson! A referendum idejére szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be az egész országban, ami arra utal, hogy a hatalom zavargásoktól tart.
Egyiptomban mintegy ötvenmillió szavazó dönthet az új alkotmányról, amely Kairó reményei szerint a 2012-ben – szintén referendumon – elfogadott alaptörvényt váltaná fel, s a politikai stabilitás egyik fontos pillérévé válna.
A gyors alkotmánycserét a hadsereg sürgeti, amely tavaly júliusban államcsínnyel megbuktatta az iszlamista Mohamed Murszit, az ország első, demokratikusan megválasztott elnökét, akinek a távozását már hosszabb ideje (ellenzéki) tömegek követelték.
Murszi elnök júliusi lemondatása óta Egyiptomban állandósult az erőszak, ami már ezernél több ember halálát és csaknem tízezer sebesülését okozta. A megbuktatott elnök hívei és az őt támogató – de már 2013 őszén betiltott és a hatalom részéről nemrég terroristamozgalomnak bélyegzett – Muzulmán Testvériség tagjai, szimpatizánsai rendszeresen tüntetnek és gyakran össze is csapnak a rendfenntartó erőkkel. Tavaly július óta egyre gyakoribbak a szélsőséges fegyveres szervezetek, így az Al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel kapcsolatban álló csoportok támadásai és merényletei is az egyiptomi hadsereg és a biztonsági erők ellen.
A Muzulmán Testvériség ellen pedig a hatóságok folytatnak hajtóvadászatot; a szervezet vezetőinek nagy részét és több ezer tagját már be is börtönözték. A Murszi melletti tüntetéseket a rendfenntartó erők eddig szinte mindig feloszlatták, olykor brutális erőszak alkalmazásával. Az utóbbi hetekben már a hadsereg világi bírálóit is üldözi a hatalom. Ennek ismeretében aligha meglepő, hogy az ismeretlen helyen őrzött Murszi és a betiltott, ámde még mindig rendkívül befolyásos Muzulmán Testvériség a referendum bojkottjára szólított fel.
A Murszi egyéves elnöksége alatt elfogadott alkotmányt korábban sokan bírálták. Röviddel az államcsíny után a hadsereg azonnal fel is függesztette azt.
Ha a referendum eredményes lesz, a 83 millió lakosú Egyiptomban elnök- és parlamenti választást tartanak, vélhetően az év második felében. Az országot jelenleg ideiglenes államfő (Adli Manszúr) és kormány irányítja, de a tényleges hatalom a hadsereg és vezetője, Szíszi tábornok kezében van, s még sokáig meg is tarthatja. Ha ugyanis a mérsékelt iszlamista hangvételű alkotmányt elfogadják, Szíszi jelöltként indulhat a következő elnökválasztáson.
Az új egyiptomi alkotmány (tervezete) is a sariát, vagyis az iszlám jogrendet nevezi a törvényhozás alapvető forrásának. Az iszlámot ugyan államvallásnak minősíti, de elismeri a vallásszabadságot. Ráadásul a korábbinál világiasabb jellegű. Erősíti a nők jogait is, sőt kikerültek belőle az iszlamisták által korábban beillesztett és sokat bírált részek. Betiltaná azonban a vallási alapon szerveződő pártokat, így a Murszit segítő Muzulmán Testvériséget is, amely tavaly júliusig még a legerősebb parlamenti erő volt Egyiptomban.
A dokumentum ugyanakkor jelentősen bővíti a hadsereg hatáskörét. A változtatások szerint a védelmi minisztert, vagyis a saját főparancsnokát a hadsereg önállóan nevezhetné ki (nyolc évre), a kormány beleszólása nélkül. A civilek felett pedig katonai bíróság is ítélkezhetne, de a fegyveres erők tagjait nem vonhatná felelősségre polgári törvényszék.
Emberi jogi szervezetek aggályosnak tartják az alaptörvény egyes elemeit, így például azt is, hogy civileket katonai bíróságok elé lehetne állítani. Mások szerint az új alkotmánnyal a hadsereg valójában intézményesíteni akarja a tavaly nyáron végrehajtott államcsínyt.
