A felderítő és harci célokra használható, az ember által biztos távolból irányított pilóta nélküli repülőgépek, a drónok már bizonyítottak. Megszokott eszközei a modern hadviselésnek. Elsősorban az Egyesült Államok hadserege használja a drónokat terroristák likvidálására és egyéb „belbiztonsági célokra”. A gépek fejlesztése folytatódik, s már csak idő kérdése, hogy mikor jelennek meg a légi csaták megvívására alkalmas, sőt egymással kommunikálni is képes pilóta nélküli repülőgépek.
(Léphaft Pál karikatúrája)
Az amerikai haditengerészetnél is egyre több (távirányítású) robot teljesít szolgálatot, sőt az USA-ban megkezdődött a robot katona „összekalapálása” is.
A robothadviselés kialakításában, fejlesztésében és kiterjesztésében szintén az Egyesült Államok jár az élen. Az USA hadseregében már legalább tízezer robot szolgál a levegőben, a földön és a vízen. A távirányítású, pilóta nélküli repülők mellett szállítóeszköz-, aknamentesítő és egyéb robotok vannak hadrendben.
Az USA védelmi minisztériuma, a Pentagon külön figyelmet fordít a robothadviselésre, és egyre többet költ ilyen jellegű kutatásokra. A tudományos-fantasztikus világot idéző kutatási programokat az amerikai hadsereget segítő új (csúcs)technológiák kifejlesztéséért felelős Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) szervezi, irányítja és koordinálja. A munkákat a hadiiparral vagy egyetemi kutatóintézetekkel végezteti el, amiért jól fizet. Az USA ugyanis többet költ haditechnológiai kutatásfejlesztésre, mint a világ többi országa együttvéve.
A kutatások egy része arra keresi a választ, hogyan lehetne minél kevesebb amerikai katona feláldozásával megvívni a háborúkat. A DARPA azonban több másik kiemelt területre is nagy figyelmet fordít. Ilyenek: az USA katonai vezető szerepét biztosító alaptechnológiák fejlesztése, a fölény biztosítása a számítógépes hadviselésben, de a sérült harcosok egészségének helyreállítása is.
Új típusú golyóálló mellények és sisakok, a súlyos belső vérzések harctéri diagnosztizálására alkalmas készülékek, vagy a szuper erős (harckocsi) páncélok kifejlesztése már-már szokványos kutatási programnak számít. Bőven akadnak azonban hajmeresztő DARPA-projektumok is. Ezek közé tartoznak azok a kutatások, amelyeknek a célja a kialvatlanság ellenszerének megtalálása, vagy a központi idegrendszer jeleivel vezérelt, s az eredetivel azonosan használható művégtagok kifejlesztése.
De ez még mindig nem tartozik a legkülönlegesebb, se a legmerészebb programok közé, amelyeket a DARPA finanszíroz. A különleges képességekkel felruházott hús-vér szuper katona és a harci robot előállítása viszont már ebbe a kategóriába sorolható.
A szuperkatonát még az emberi fajból soroznák be. Ezt követően testi és más képességeit (részben génmódosítással) megváltoztatnák. A génmanipulációval kiegészített „kiképzés” főként a szuperkatonák harctéri teljesítőképességének a fokozását szolgálná. Egy ilyen – emberfeletti képességekkel felruházott – harcos hidegvérrel gyilkolna, szélsebesen futna, könnyedén emelne és cipelne óriási terheket, napokig bírná étkezés, ivás és alvás nélkül, telepatikusan (gondolatávitellel, vagyis agyhullámokkal) kommunikálna, és szükség esetén a csatában elvesztett végtagját is újra tudná növeszteni.
A DARPA keveset árult el erről az állítólag évek óta tartó kísérletről.
Többet tudni arról a programjáról, amely a robotkatona előállításával végződhet.
A drónok sikerén felbuzdulva a DARPA a gyalogságot is harci robotokkal szeretné megerősíteni. Később esetleg az élő erő nagy részét is lecserélné katonai robotokkal. Ezért az emberi alakú (humanoid, android) földi robotok kifejlesztése már javában tart; a DARPA megbízásából több projektumon is dolgoznak a szakértők. A program két fontos területre összpontosít: a katonai robotok és a civil életben használatos, békés (pl. természeti vagy ember által előidézett katasztrófák idején segítő) mentő robotok elkészítésére.
A humanoid földi mentőrobotok első példányának megépítésére 2012-ben kapott megbízást és 10,9 millió dollárt a Boston Dynamics, a feladat elvégzésére két év határidőt szabott a megrendelő DARPA. A megbízott jól teljesített: már tavaly nyáron előrukkolt az 1,88 méter magas, 150 kilós prototípussal, az Atlas névre keresztelt emberszabású robottal, amely idén a – más kutatócsoportok saját fejlesztésű – vetélytársaival is összemérheti tudását, s győzelme esetén elviheti a DARPA által felajánlott kétmillió dollár pénzdíjat a gyártójának.
A szakmában Robo sapiensnek is nevezett új (gép)faj fejlődését jól ismerők azt állítják az Atlasról, hogy az eddig kifejlesztett humanoid robotok közül a legfejlettebbek közé tartozik.
A Boston Dynamicsnak olyan egytörzsű, de két lábú és két karú, továbbá a fejben elrejtett érzékelővel és beépített számítógéppel rendelkező robotot kellett kifejlesztenie, amely veszélyes és súlyos katasztrófa esetén emberi felügyelettel, de önállóan, saját belátására és döntéseire hagyatkozva is el tud látni különböző komplex feladatokat. Elsősorban segítségnyújtásban, mentésekben és evakuálásokban venne részt, társaival együtt. Az amerikai védelmi minisztérium elvárása szerint a földi mentőrobotoknak képeseknek kell lenniük az ember által használt „alapvető eszközök és berendezések használatára, kezdve a kéziszerszámoktól a járművekig”.
Az egyre előrehaladottabb kutatás és fejlesztés miatt az utóbbi időben gyakran vetődik fel a kérdés: vajon meddig kell várni arra, hogy a „felügyelt autonómiával” rendelkező békés, a polgári életben alkalmazott segítő robotokat teljesen önálló harcosokká alakítsák át? És mikor kezdik el őket agresszív célokra felhasználni?
A választ még nem tudni. Az viszont bizonyos, hogy a DARPA 2012-ben indított Avatar-programjában sok fejlesztő dolgozik már az ember által távirányítható olyan humanoid robotok elkészítésén, amelyeket akár a harctéren is be lehet majd vetni. A cél a katonákat segítő, helyettesítő, s általuk gondolatátvitellel távolról irányítható, „félig önállóan is cselekedni képes gépek” és eszközök (hivatalos szóhasználattal: „interfészek és algoritmusok”) kifejlesztése.
Ezek a távirányítással működtetett – két lábon járó – emberszerű géptestek talán még nem fognak harcolni, de minden egyéb feladat végrehajtására képesek lesznek, amit egy emberi katona el tud végezni. Akár háborús körülmények között is. Alkalmasak lesznek (jár)őrszolgálatra, célpontok megfigyelésére, harctéri sebesültek kimentésére, de akár takarításra és egyéb hétköznapi munkák elvégzésére is.
A két éve meghirdetett Avatar-programra, vagyis az emberszabású robotkatonák kifejlesztésére tavaly hétmillió dollárt fordított a DARPA. További 4,1 millió dollárt különített el lézeres elhárító eszközökre, amelyeknek a célja a katonai robotok védelme.
Bár azt nem tudni, mikor kezdik el lőni a robotok az ember katonákat vagy egymást, az új hadviselés közelinek tűnik. Miután „a félig önállóan is cselekedni képes” kétlábú gépek agya (vagyis szoftvere) elkészül, csupán idő kérdése lesz, mikor válnak a robotok teljesen önállóvá, és mikor ad az ember fegyvert a kezükbe, hogy immár felügyelet nélkül, önállóan gyilkolhassanak.
