2024. szeptember 3., kedd

Teherán megzabolázza atomprogramját

A nagyhatalmak enyhítenek a szankciókon – Februárban folytatódhat az egyezkedés

Irán megkezdi a korábban sokat vitatott atomprogramjának korlátozását, amiért cserébe a külföld enyhíti a közép-keleti ország ellen bevezetett szankciók egy részét. A terv szerint Irán mától hozzákezd uránkészlete meghatározott mennyiségének a megsemmisítéséhez és a nukleáris hasadóanyag dúsításához használt infrastruktúra egy részének leszereléséhez. Ezt az ENSZ felügyeletével működő önálló kormányközi szervezet, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség – melynek küldöttsége a hét végén érkezett Teheránba – a helyszínen ellenőrzi.

Irán és a nemzetközi közösség lényegében a tavaly novemberben aláírt genfi megállapodás érvényesítését kezdte meg. Teherán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagját, valamint Németországot tömörítő hatok (P5+1 országcsoport) képviselői az évek óta vitatott iráni nukleáris programról állapodtak meg a svájci városban. A novemberi megegyezés célja megakadályozni Teheránt, hogy atomfegyvert állítson elő.

Irán először egyezett bele nukleáris programjának korlátozásába és egyes kulcselemeinek visszafejlesztésébe. A 2013 novemberében kötött egyezség azonban ideiglenes, vagyis meghatározott idejű, de a remények szerint egy átfogó rendezés alapját képezheti. A megállapodás értelmében a nagyhatalmak fél évre enyhítik az Iránt évek óta sújtó szankciókat és az abból fakadó nemzetközi elszigeteltséget, aminek fejében Teherán felfüggeszti és korlátozza atomprogramjának egyes elemeit, továbbá lehetővé teszi a nemzetközi szervezetek számára a nukleáris létesítményeinek helyszíni ellenőrzését. A fél évig tartó időszakban a nagyhatalmak új büntetőintézkedéseket sem léptetnek életbe.

Irán ezáltal nemcsak a fojtogató külföldi szigorítástól szabadulhat meg, hanem lehetőséget kap arra is, hogy kikerüljön a pária országok közül. Ha a Nyugat szemében jól teljesít, akár még növelheti is politikai befolyását a térségben.

A hat hónapos megállapodással az érintettek valószínűleg időt akarnak nyerni, hogy az iráni atombomba előállítása körül kialakult évtizedes vitát egy végleges megállapodás zárhassa le. Teherán ugyanis azt hangoztatja, hogy nem törekszik nukleáris pusztító eszköz előállítására, amivel a bírálói és ellenfelei gyanúsítják.

A szankciókat azonban csak akkor oldják fel teljesen, ha a jelenleginél tartósabb megállapodást sikerül kötni. Végleg megegyezni azonban nehéz lesz, mert mindkét félnek az eddiginél sokkal fájdalmasabb kölcsönös engedményeket kell tenni.

A hosszú távú megállapodáshoz további egyeztetésekre lesz szükség. Hírek szerint a tárgyalásokat a végleges megállapodásról már februárban folytathatják.

A nemzetközi büntetőintézkedések fokozatos és korlátozott ideig (hat hónapig) tartó feloldásával Irán évek óta fuldokló gazdasága végre lélegzethez juthat. A szankciók enyhítésének eredményeként az ország szabadon exportálhat kőolajat vagy petrolkémiai termékeket, illetve akadályoztatás nélkül importálhat alkatrészeket, gépeket és egyéb termékeket a hazai autóipar számára. A korlátozások részleges eltörlésével Irán gazdasága összesen hétmilliárd dollárhoz juthat.

Teheránban úgy tudják, hogy a nagyhatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok, és az Európai Unió egyelőre néhány szankciót enyhítenek. Ennek részeként lehetővé teszik a hozzáférést Irán több bankszámlájához is, amelyeket évekkel ezelőtt fagyasztottak be külföldön. Ily módon Irán hozzájuthat 4,2 milliárd dollár zárolt valutájához. A kőolajexportját, valamint a nemesfém- és autókereskedelmét gátoló nemzetközi korlátozások egy részének feloldása révén további 1,5–2 milliárd dollár pluszbevételhez juthat.

A pénz azonban nem kezd el csordogálni azonnal, vagyis már január 20-án. A külföldi bankokban zárolt összegek első részletéhez (550 millió dollárhoz) Teherán majd csak február elsején juthat hozzá. Júliusig további öt részletben kaphat pénzt, alkalmanként félmilliárd dollár körüli összeget.

Az irániak sorsuk jobbra fordulását várják a genfi egyezmény érvényesítésétől. Abban reménykednek, hogy az évek óta érvényes büntetőintézkedések (ideiglenes és részleges) enyhítése ár- és inflációcsökkenést, ezzel pedig életszínvonaluk javulását eredményezi.