Egyre nagyobb feszültség és nyugtalanság uralkodik Thaiföldön. Sokan katonai puccstól tartanak a délkelet-ázsiai országban azok után, hogy a kormány a hét közepén hatvan napra rendkívüli állapotot hirdetett meg a fővárosban, Bangkokban és több tartományban.
A hatalom azért szánta rá magát erre a lépésre, mert az utóbbi napokban egyre több erőszakcselekmény kísérte a kormány ellen tavaly novemberben megkezdett ellenzéki tüntetéseket. Bangkokban ismeretlenek többször is rátámadtak a demonstrálókra. A thai fővárosban az idén már fegyveres és kézigránátos támadásokat is végrehajtottak a kormány távozását követelő tömeg ellen, több személyt megölve és megsebesítve.
A kormányellenes utcai megmozdulásokat sokáig senki nem zavarta meg. Január derekán azonban lövöldözés okozott riadalmat a bangkoki tüntetők körében, majd ismeretlenek kézigránátot dobtak a volt kormányfő, Thakszin Sinavatra házára. A hét végén ismét lövöldöző, és gránátos támadó csapott le a demonstrálókra.
Ez már épp elég ok volt arra a Jinglak Sinavatra miniszterelnök asszony vezette ügyvezető kormánynak, hogy különleges intézkedéseket kezdeményezzen. A másik ok, ami miatt rendkívüli állapotot hirdettek, a tüntetők viselkedése lehet. A tiltakozók ugyanis január 13-a óta blokád alatt tartják a bangkoki kormányzati épületeket és hivatalokat, akadályozva a munkájukat. Hét fontos közlekedési csomópontot szintén ellenőrzés alá vontak.
A hatalom ezt egyre nehezebben viseli el, bár még maga sem tudja pontosan, hogy milyen intézkedéseket vezessen be a hatvan nap alatt. Több lehetőség közül választhat. Rendkívüli állapot idején ugyanis a hatóságok kijárási tilalmat rendelhetnek el, megtilthatják az öt főnél nagyobb létszámú csoportok gyülekezését, korlátozhatják a szabad mozgás jogát, bevezethetik a cenzúrát, a rendfenntartásba pedig a hadsereget is bevonhatják. A biztonsági erőknek ugyanakkor széles körű felhatalmazást adhatnak a gyanús személyek – vádemelés nélküli – őrizetbe vételére, körzetek átkutatására. Még nem egyértelmű, hogy az ügyvezető kormány melyik lehetőséggel fog élni.
Az ellenzék, a Demokrata Párt vezetőjével, Szuthep Thaugszubannal az élén azzal fenyegetőzik, hogy a tiltakozást, illetve a bangkoki blokádjukat addig folytatják, amíg Jinglak Sinavatra és kormánya le nem mond. Az ideiglenes kormány elutasítja az ellenzéki követeléseket. Távozás helyett Jinglak Sinavatra február 2-án előrehozott parlamenti választásokat tartana.
Az ellenzék meghatározó erejének számító Demokrata Párt bojkottálni akarja a voksolást. A párt követeli egy új, átmeneti kormány („népi tanács”) megalakítását, amelytől reformok bevezetését várja, hogy azok segítéségével átalakítsák a választási rendszert, decentralizálják a jelenlegi hatalmi szerkezetet, felszámolják a korrupciót, és egyéb fontos változtatásokat hajtsanak végre. A parlamenti választást csak ezek után tartja elfogadhatónak.
Az ellenzék azért tüntet, illetve menesztené a Jinglak-kabinetet, mert úgy ítéli meg, hogy a miniszterelnök asszony a 2006-ban puccsal megbuktatott, majd 2008-ban – a korrupciós vádak és a fenyegető börtönbüntetés elől – külföldre menekült, s azóta is ott élő dúsgazdag bátyja, Thakszin Sinavatra befolyása alatt áll. A demonstrálók szerint Jinglak csupán a bábja korrupt bátyjának, aki a háttérből irányítja az országot.
A thaiföldi ellenzék 2001 óta nem tud választáson győzni, s a jelek szerint demonstrációkkal próbálja kierőszakolni a Sinavatra-klán távozását a politikai életéből. A tüntetések és a rendkívüli állapot ellenére Bangkokban (egyelőre) többnyire a normális kerékvágásban zajlik az élet. A 2013 november óta zajló tömegdemonstrációk és a tiltakozási hullám nyomán kialakult belpolitikai válság azonban egyre többet árt a részben az idegenforgalomra épülő thai gazdaságnak.
