Csaknem három évet kellett várni arra, hogy a Szíriában egymás ellen harcoló kormányzati és ellenzéki tábor képviselői egy helyiségben találkozzanak. Erre a hét végén került sor az ENSZ égisze alatt Svájcban zajló nagyszabású nemzetközi Szíria-békekonferencián, amely múlt szerdán kezdődött a nagyhatalmak követelésére. Az első találkozó csak részben sikerült, mert az érintettek hajlandóak voltak ugyan egy asztalhoz ülni, de nem álltak szóba egymással. Csak üzengettek a másiknak ugyanabban a helyiségben, ahol a közvetítő szerep Lakhdar Brahimira, a világszervezet és az Arab Liga különmegbízottjára hárult. Az üzenetváltások végeztével a delegációk úgy távoztak, ahogy jöttek is: külön ajtón.
Főhet bizony a feje: Lakhdar Brahimi, a szíriai felek közti ENSZ-mediátor (az Arab Liga különmegbízottja) a kudarcba fulladt tárgyalásokat követően (Fotó: Beta/AP)
Az ENSZ genfi székházában megtartott első, mindössze félórás fura találkozót (és az utána következőt) azonban nagyon fontosnak tartják diplomáciai körökben. Főleg azért, mert a Genf–2 néven zajló konferencián a halálos ellenségek végre tárgyalóasztalhoz ültek. Remények szerint ezzel megtették az első, bár apró lépést az együttműködés és a 2011 márciusa óta dúló szíriai polgárháború politikai rendezése, illetve befejezése felé. Brahimi szerint „fél lépésekkel” ugyan, de azért most már haladnak.
Addig azonban még sok kérdésben kellene megállapodniuk az érintetteknek. Éppen ezért politikai megfigyelők nem várnak áttörést a konferenciától, amely – ha a szíriai küldöttségek nem kapnak hajba – akár szombatig is elhúzódhat, sőt talán a jövő héten is folytatódhat.
Az ENSZ szerint már az is nagy eredmény lenne, ha a szembenállók arról állapodnának meg, hogy egy-egy településen (mindenekelőtt az összetűzések legveszélyesebb helyszínein) néhány napra abbahagyják a harcokat, foglyokat engednek szabadon, és humanitárius folyosót nyitnak a segélyszállítmányoknak. A segélyek célba juttatása vagy akár egy ideiglenes tűzszünet is nagy segítség lenne a szíriai civilek, közöttük is főként azok számára, akik a kormányerők által körülzárt és elszigetelt Homsz városában élnek.
Remények szerint ezek a kis egyezségek vezethetnek el a tartós tűzszünethez s a békéhez.
Az Oroszország teljes támogatását élvező szír kormány és az ellene fegyverrel küzdő ellenzéke között azonban továbbra is rendkívül nagyok az ellentétek. A Nyugat (elsősorban az Egyesült Államok) által pártfogolt ellenzék egy átmeneti kormány megalakítását, továbbá Bassár el-Aszad szír elnöknek és rezsimjének távozását követeli. A kormányzati küldöttség viszont sokkal inkább az erőszak és a –damaszkuszi vezetés szóhasználatában – terroristának nevezett lázadók felszámolásáról tárgyalna.
Aszad elnök a Genf–2 tárgyalások kezdete előtti napokban jelezte: nem távozik a hatalomból. Azt is közölte, hogy az idén indulna az elnökválasztáson. Bár ő nincs Genfben (csak embereit küldte oda), a Nyugat nemrég titokban vele is felvette a kapcsolatot, mivel a szír elnök hadseregének helyzete az utóbbi időben jócskán megerősödött a harctéren.
A nyugati hatalmak eredetileg úgy képzelték el a genfi értekezletet, hogy keretében döntés születik a szíriai politikai átmenetről, amelyben Aszad diktátor-elnöknek nem jutna szerep, sőt távoznia kellene a hatalomból. A hadi helyzet és Aszad külföldi támogatói azonban közbeszóltak, emiatt több elemző már nem számít a szíriai elnök teljes bukására.
Minden jel arra utal, hogy jelenleg az Aszad-rezsim van könnyebb helyzetben, részben katonai sikerei miatt, részben azért, mert az ellenzéki (fegyveres) erők megosztottak.
Szakértők abban is egyetértenek, hogy a szíriai konfliktus egyre nagyobb veszélyt jelent a Közel-Kelet stabilitására. Ráadásul az országban harcoló külföldi fegyveresek, közöttük nemzetközi terrorszervezetek és radikális iszlamista mozgalmak tagjai, valamint a menekültáradat már Európának is súlyos problémát okoz.
A szíriai menekültek számát 6,5 millióra becsülik, a halálos áldozatokét 130 ezerre. Az ENSZ ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a korábban mintegy húszmillió lakosú Szíriában maradt emberek felét humanitárius katasztrófa fenyegeti.
