Hallgatással tiltakozott a tárgyalás alatt Hszü Cse-jung, akit végül a pekingi bíróság első fokon (nem jogerősen) négy év börtönre ítélt. Az ismert kínai emberjogi ügyvédet azért fogták perbe, mert az illetékesek szerint az Új Polgárok Mozgalom egyik alapítójaként utcai megmozdulásokat szervezett, melynek résztvevői gyakran követelték, hogy a legmagasabb rangú állami- és pártvezetők tegyék közzé vagyonnyilatkozatukat. Követőivel nyilvános helyeken rendszeresen ostorozták a korrupciót is, ami miatt tavaly április óta őrizetbe vették a mozgalom további 17 tagját is. Közülük hét ellen folyik jogi eljárás.
A bíróság Hszü Cse-jung ügyében hozta meg (a minap) első ítéletét. A vádlottat a közrend megzavarásért találta bűnösnek. Kínában azonban sokan értetlenkedve fogadták a verdiktet, hisz az ország legfelsőbb vezetése tavaly kiterjedt harcot hirdetett a korrupció ellen.
Az országban – a főhatalom élén – 2012 végén és 2013 elején lezajlott vezető- és generációváltás alkalmából a hatalmat gyakorló egyetlen politikai erő, a Kínai Kommunista Párt (KKP) ugyancsak zászlajára tűzte a korrupció elleni harcot is. Li Ko-csiang kormányfő, aki a hatalmi hierarchiában a második legfontosabb tisztséget tölti be, szintén óriási veszélynek nevezte a korrupciót. Szerinte ez a jelenség aláássa a kormány tekintélyét, s ezért tűzzel-vassal küzdeni kell ellene.
Hszü Cse-jung és követői csupán köztereken tartott röpgyűlésekkel próbálták a mindenható párt iránymutatását érvényesíteni. Úgy tűnik, valamit rosszul csináltak. Talán az volt a baj, hogy saját belátásuk szerint, s nem a KKP utasításai alapján, esetleg engedélyével cselekedtek. Esetleg túl sokat bírálták a hatalmi elit vélt és valós visszaéléseit.
Hasonlóképpen járt el két éve néhány külföldi tömegtájékoztatási eszköz is, amelyeknek az lett a büntetése, hogy tudósítójuknak nem hosszabbították meg működési engedélyüket Kínában, vagy blokkolták a világhálón a weblapjukat.
A múlt hét derekán, nem sokkal Hszü Cse-jung pekingi perének kezdete után, a kínai hatóságok szintén több nyugati lapot és sajtóorgánumot leckéztettek meg. Az érintett médiumok – egyebek között az Asahi Simbun, a BBC, a Le Monde, a Süddeutsche Zeitung vagy a Guardian – bűne az volt, hogy valami különös véletlen folytán a per napján jelentették meg a nemzetközi oknyomozó újságírókat tömörítő szervezethez (ICIJ) Kínáról eljuttatott bizalmas adatok alapján készített első összeállításukat.
A hivatalos dokumentumokból jó két év alatt kibogarászott információk sokaságából kiderül, hogy a kínai csúcsvezetés több tagjának családtagjai, esetleg (közeli) rokonai offshore cége(ke)t jegyeztettek be és működtettek a Brit Virgin-szigeteken. A Chinaleaksnek elkeresztelt dokumentumhalmazból arra is fény derült, hogy Kínából, illetve Hongkongból mintegy huszonkétezer ügyfél van bejegyezve a karibi adóparadicsom(ok)ban. Ez azt jelenti, hogy a népes és elit csoport tagjai lényegében elkerülték a kínai adózást.
Az ICIJ már évekkel ezelőtt átadta a mérvadó nemzetközi média egy részének azokat a titkos és bizalmas adatokat, amelyeket egy névtelen forrás juttatott el a szervezet washingtoni központjába a világ tíz adó- illetve offshoreparadicsomáról. Ezekről az országokról köztudott, hogy nagyon kedvező adófeltételeket kínálnak, amit sok ügyfél arra használ, hogy hazájában elkerülje az adófizetést.
A 46 külföldi médium – egymással együttműködve – évekig ellenőrizte a 2,5 millió bizalmas információt, majd tavaly közölte az első írásokat. Az óriási mennyiségű kiszivárogtatott anyag világszerte botrányt okozott, mert 170 országból csaknem 130 ezer – offshore céget vezető, birtokló, működtető, vagy abból hasznot húzó – személy banki megtakarításairól és befektetéseiről tartalmaz titkos információkat. A sokak számára kellemetlen ügyet azóta csak Offshore Leaksként emlegetik.
Már akkor kiderült: a dokumentumokban szereplő 130 ezer kedvezett adózású ügyfél jó része Hongkongban, Kínában és Tajvanon él, míg másik nagy csoportjuk Oroszországban, s a szovjet utódállamokban. Az is bebizonyosodott, hogy egyik legnépszerűbb adóparadicsom a karib-tengeri Brit Virgin-szigetek.
A napokban megjelent hírekből pedig arról értesülhetett a világ, hogy a kínai és a hongkongi politikai, üzleti és katonai elit családtagjai közül sokan épp a Brit Virgin-szigeteken őrzik vagyonuk egy részét. Az ICIJ adatira hivatkozó média arról számolt be, hogy Hszi Csin-ping kínai államfő, pártelnök, továbbá több exkormányfő, így Ven Csia-pao vagy Li Peng, családtagjai, rokonai offshorecég-tulajdonosok ebben az adóparadicsomban, ahogyan Kína 15 leggazdagabb embere, sőt állami cégek – korrupciógyanúba keveredett – vezetői is.
