Venezuelában nem segített az ima sem. Az ország eddigi vezetője, a baloldali populista Hugo Chávez nem épült fel a csütörtökre tervezett elnöki beiktatásra, noha gyógyulásáért hívei és a kormány tagjai imádkoztak is. Chávezt tavaly októberben – nagy többséggel – sorozatban harmadszor is Venezuela államfőjévé választották, de kiújuló rákbetegsége miatt december 11-én Kubában megműtötték. A politikust, akinek hatéves mandátuma tegnap járt le, még Havannában kezelik. Távolléte miatt elhalasztották a beiktatását, de a chavezista többségű parlament – ellenzéki tiltakozásra – elnöki megbízatásának automatikus folytatásáról döntött.
Beta/AP
Másfél éven belül negyedszer műtötték meg az 58 éves Hugo Chávez venezuelai elnököt titokzatos rákbetegsége miatt. A tavaly decemberi sebészi beavatkozás óta viszont nem javulásáról, hanem arról szólnak a hírek, hogy állapota súlyos, és még nem gyógyult meg. Nemrég derült ki, hogy a műtét után tüdőfertőzést kapott, s lélegeztetőgépen kell tartani.
Az országát 1999 óta vezető populista baloldali politikus a balszerencsés utóbbi másfél évben összesen mintegy száz napot töltött kubai gyógykezelésen. Decemberi műtétje óta Chávez nem mutatkozott és nem szólalt meg nyilvánosan. Karácsonykor felolvasták üzenetét, amelyben azt kérte a – Venezuelában legfontosabb hatalmi tényezőnek számító – hadseregtől, hogy ügyeljen a nemzet egységére. Ezután Caracasban lemondták az újévi ünnepségeket, a kormány tagjai pedig az elnöki palotában misén imádkoztak az államfő gyógyulásáért. Hívei országszerte nagy köztéri imákat és virrasztásokat szerveztek a tiszteletére.
A venezuelai vezetés tartotta magát korábbi ígéretéhez, miszerint Hugo Chávez marad az elnök akkor is, ha egészségi állapota miatt nem tud részt venni a január 10-ei ünnepélyes beiktatási szertartáson. Ennek megfelelően az ország vezetését – a parlament és a legfelsőbb bíróság jóváhagyásával – ismét a radikális baloldali Chávezra bízták. Abban a reményben, hogy mielőbb meggyógyul és hazájába visszatérve majd leteszi a harmadik elnöki megbízatásra szóló esküjét.
Az ellenzék alkotmányellenesnek tartja a beiktatás elhalasztását; új elnökválasztást sürget.
A kormányerők és Chávez hívei elutasítják az ellenzéki bírálatokat és javaslatot. Ragaszkodnak a hatalomhoz, és már jó ideje igyekeznek megtalálni a nagybeteg államfő utódját. Közben arra is futja idejükből, hogy az ellenzéket úton-útfélen a gazdasági katasztrófába sodródott ország destabilizálásával vádolják.
Kevéssé valószínű, hogy Chávez ki tudja tölteni 2019-ig szóló mandátumát. A hivatalos propagandával ellentétben Caracasban kevesen számítanak az államfő felépülésére. Az ország politikai vezetésének élén már megkezdődött az utódjelöltek helyezkedése. A rendszer fő emberei elsősorban azon fáradoznak, hogy elnyerjék a hadsereg támogatását.
Chávez korábban Nicolas Madurót nevezte meg ügyvezető elnökként arra az esetre, ha betegsége akadályozná hivatali teendői ellátásában, vagy egészségi okok miatt távoznia kellene a hatalomból. Nem biztos azonban, hogy – Chávez „akadályoztatása esetén” – a tavaly október óta alelnök, külügyminiszter, eredetileg pedig buszsofőr Maduro kormányozza majd a jövőben Venezuelát. Azt az országot, amely a világ egyik legnagyobb kőolaj kitermelője és az Egyesült Államok legádázabb bírálója a térségben.
Chávez kormányzó pártján, az Egységes Szocialista Mozgalmon belül az utóbbi hónapokban komoly érdekellentétek merültek fel a rivalizáló és a főhatalmat megszerezni szándékozó frakciók között. Emiatt mély törésvonal alakult ki Maduro és Diosdado Cabello parlamenti elnök, illetve pártfogóik között.
A belviszályban Cabello extábornoknak áll a zászló. Több érv szól mellette. A legfontosabb talán az, hogy a hadsereg őt támogatja.
