Rendkívüli csúcstalálkozón egyeztetnek ma Elefántcsontpart korábbi fővárosában, Abidjanban a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) vezetői a szomszédos Maliban dúló háború megfékezéséről. A tervek szerint a 15 országot tömörítő szervezet – ENSZ-jóváhagyással – katonai intervenciós erőt küld az északnyugat-afrikai Mali kormánya ellen harcoló iszlamista lázadók leküzdésére. A kontingens várhatóan 3300 katonából áll majd össze, és Shehu Abdulkadir nigériai tábornok parancsnoksága alatt küldik a helyszínre, a hírek szerint egy héten belül.
Maliban a lázadók ellen – múlt péntek óta – 750 francia katona is harcol a gyenge és rosszul felszerelt kormányerők oldalán. A francia egység létszámát napokon belül bővíthetik.
A franciákat korábban már Elefántcsontparton és Csádban is felkérték beavatkozásra. Elefántcsontpart esetében olyan jól sikerült a beavatkozásuk, hogy Alassane Ouattara államfő épp Párizs segítségével került hatalomra 2011-ben.
Az afrikai vadmacskáról, a szerválról elnevezett francia hadműveletbe Maliban a szárazföldi egységek mellett harci gépek, helikopterek is bekapcsolódtak, és többször támadták a lázadókat. A franciák a mali ügyvezető elnök, Dioncounda Traoré hivatalos kérésére érkeztek az országba, ahol január 11-én rendkívüli állapotot hirdettek. A katonai beavatkozást szinte a teljes francia politikai elit üdvözölte, az ENSZ is támogatja a műveletet; a Perzsa (Arab)-öböl több arab országa pedig pénzzel segítené a lázadók elleni harcot.
A térség egykori vezető gyarmatosító hatalmaként Franciaország ezúttal azzal indokolta az akciót, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem fontos része. Párizzsal együtt a Nyugat is attól tart, hogy az iszlám szélsőségesek egész Nyugat-Afrikában megvethetik a lábukat. Félelmeik szerint az iszlamisták terrorállamot akarnak létrehozni, amelyet nyugati célpontok elleni támadások bázisaként használnának, ahogyan Afganisztán esetében tették.
Ezért szeretnék mielőbb kifüstölni őket Maliból, amihez több nyugati ország – közöttük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada – (korlátozott) logisztikai támogatást, főként szállító repülőgépeket ígért. Az USA hírszerzési, Németország pedig logisztikai, egészségügyi és humanitárius segítségnyújtást is fontolgat. London és Berlin nem kíván szárazföldi harcoló alakulatot küldeni az afrikai országba, ahogyan az EU sem. Az uniós külügyminiszterek a héten soron kívüli találkozón vitatják meg a mali helyzetet.
Mali északi (s középső vidékeinek egy) részét 2012 tavasza óta szélsőségesek, fanatikus iszlamista harcosok, az al-Kaida terrorszervezet helyi és külföldi emberei ellenőrzik. Céljuk az egész ország elfoglalása. Az al-Kaidához is köthető szélsőségesek Mali északi országrészében bevezették az iszlám törvénykezést, és rettegésben tartják a helyi lakosságot. Rémuralmuk kezdete óta már csaknem 230 000-en, a minap kezdődött kormányoffenzíva miatt pedig további mintegy harmincezren menekültek el a térségből, illetve lakhelyükről. Az iszlám fanatikusok uralmát a Szahara peremén elterülő Timbuktu város híres és különleges (iszlám) vallási műemlékei is megsínylették.
A külföldi katonák és a mali kormányerők a szélsőségesek terjeszkedését akarják megakadályozni. Arra törekszenek, hogy feltartóztassák az előrenyomuló lázadókat, és belátható időn belül kiűzzék őket az országból, amely 1960-ig francia gyarmat volt. A függetlenség elnyerése óta a 12,5 millió lakosú, hatalmas kiterjedésű Mali a világ egyik legszegényebb országa, ahol ugyan több komoly aranybánya is akad, de külföldi pénzügyi segélyek nélkül sehogyan sem boldogulna.
