2024. szeptember 4., szerda

Izrael előre hozta a választást

Az ellenzéki Munkapárt duplázhat, de a győzelemre a jobboldali kormányfő esélyes

Nem kizárt a meglepetés az izraeli előre hozott parlamenti választáson. Mégis minimális az esélye, hogy az ellenzéki baloldali pártok győznek a január 22-ei voksoláson, amelyen várhatóan magas részvétellel születik döntés Izrael 120 tagú parlamentjének, a knesszetnek az új összetételéről. Bár a választás ma lesz, a katonák már szombaton megkezdték a szavazást. Az 5,3 millió izraeli választó országos pártlistákra szavazhat; a parlamentbe jutáshoz a voksok legalább két százaléka szükséges.

(Léphaft Pál karikatúrája)

(Léphaft Pál karikatúrája)

A politikai megmérettetésnek, melynek alkalmából teljes rendőri készültséget rendeltek el Izraelben, a fő esélyese az újrainduló jelenlegi kormányfő, Benjámin Netanjahu. Ő saját pártjának, a jobboldali Likudnak és a tőle is jobbra álló – Avigdor Liberman exkülügyminiszter vezette nacionalista – Jiszráél Béténunak (Izrael a hazánk) a közös listáját vezeti.

A Háárec és a Jediót Ahronót tekintélyes napilap felmérése egyaránt arra utal, hogy a jobboldali pártok közösen 63 parlamenti helyet szerezhetnek. A baloldal, a centrumpártok és (kis) arab pártok együtt 57 mandátumra számíthatnak.

Mindez szoros küzdelemre és végeredményre utal, noha valószínűsíthető, hogy ismét a Likud vezette kormány alakul. Sokan ezért már azt latolgatják, vajon a Likud, vagyis a Benjámin Netanjahu miniszterelnök vezette párt, kivel fog koalícióra lépni. Választási szövetségesével, a Jiszráel Béténuval ugyanis más partnereket is meg kell nyerniük, mert a két pártnak együtt sem lesz többsége a knesszetben. Becslések szerint a jobboldali Likud–Jiszráél Béténu pártszövetség összesen 32 mandátumot szerezhet; tízzel kevesebbet, mint ahány képviselői helye a két pártnak jelenleg együttesen van.

Megfigyelők úgy vélik, hogy – győzelme esetén – Netanjahunak nehéz koalíciós tárgyalásokra kell felkészülnie. A Netanjahu vezette pártszövetség azonban bizonyára talál szövetségeseket a jobboldali és a vallásos pártok között is. (A balközép és a baloldali pártok kormányalakítási potenciálja kisebb lenne. Meglepetésgyőzelmük esetén aligha tudnának olyan koalíciót összehozni, amelyhez a vallásos pártok is csatlakoznának.)

A Háárec és a Jediót Ahronót lap arra számít, hogy a második legnagyobb izraeli parlamenti erő az ellenzéki Munkapárt lesz. A Seli Jehimovics vezette szociáldemokrata párt népjóléti programjának köszönhetően akár meg is duplázhatja eddigi nyolc képviselői helyét. A Munkapárt 17-18 mandátum várományosa.

Nem sokkal mögötte végezhet a jobboldali nacionalista Habájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt, amely a Likud versenytársaként annak táborát gyengíti. A telepeseket is támogató párt vezetője, Netanjahu volt kabinetfőnöke, Naftali Bennett a palesztin területek nagy részének bekebelezését javasolja.

Három párt számíthat 10 és 15 közötti mandátumra, a többieknek ennél (sokkal) kevesebbel kell beérniük. A Habájt Hajehudi mellett 10015 képviselői helyben reménykedhet még a keményvonalas-vallásos, afroázsiai (ultra)ortodox zsidókat tömörítő Sasz és a Jes Atíd (Van jövő) centrista párt. Utóbbit nemrég alapította Jáir Lapid médiaszemélyiség. Apja, az újvidéki születésű Tommy Lapid nyomában járva ő is főként a szekuláris zsidókat igyekszik megszólítani. Egyik célja a vallásosok túlságos hatalmának jelentős mérséklése, a másik a nagyobb szociális biztonság és a gondoskodó állam visszaállítása.

A The International Jerusalem Post jeruzsálemi lap a minap arról számolt be, hogy az izraeliek 53 százaléka Benjámin Netanjahu kormányfő újraválasztását tartja a legjobb megoldásnak országuk biztonsága szempontjából. Netanjahu december 25-én kezdte meg választási hadjáratát. Első kampánybeszédében közölte: ha a választók megerősítik tisztségében, fő feladatának az iráni atomprogram elleni harcot tekinti majd. Bírálói ugyanakkor figyelmeztetnek: Netanjahu az iráni atomlétesítmények elleni (izraeli) megelőző csapás állandó lebegtetésével az otthoni társadalmi és gazdasági problémákról akarja elterelni a figyelmet.

Nem biztos, hogy Izrael fő szövetségese, az USA Netanjahura „szavaz”. Az Obama–Netanjahu-együttműködés az elmúlt négy évben ugyanis nem volt zökkenőmentes. Netanjahura továbbra is neheztelhetnek Washingtonban. Egyik oka ennek alighanem az lehet, hogy – a Fehér Ház szerint Netanjahu – a tavaly novemberi amerikai elnökválasztáson Barack Obama ellenfelét, a republikánus jelöltet, Mitt Romneyt támogatta.