Amikor Szíriában a roskadozó rezsim megkezdte a nők behívását is katonának, az orosz haditengerészet – minden flottájának részvételével – nagyszabású hadgyakorlatba kezdett a Földközi-tenger keleti medencéjében, Szíria felségvizeinek közelében. A gyakorlat – tíz nap után – tegnap véget ért. Oroszország ezzel jelezte: nem fog egykönnyen lemondani térségbeli érdekeiről, s nem hagyja cserben régi szövetségesét, Szíriát, ahol a harcok tovább dúlnak.
(Beta/Ap)
Oroszország haditengerészeti ellátó-kiszolgáló bázist tart fenn a Földközi-tenger partján fekvő Tartusz szír kikötővárosban. Ezenkívül – több milliárd dollárért – fegyvereket ad el az arab országnak és kezdettől, vagyis az 1980-as évek elejétől fogva támogatja a Szíriában uralkodó Aszad családot. Térségbeli geopolitikai, stratégiai és gazdasági érdekeivel összhangban Moszkva (és Kína) már háromszor akadályozta meg, hogy az ENSZ együttes erővel lépjen fel a damaszkuszi rezsimmel szemben.
Részben az a fő oka annak, hogy Bassár el-Aszad szír elnök rendszere még mindig tartja magát a felkelőkkel már 22 hónapja vívott belháborúban. Libanoni lapértesülések szerint Aszad a napokban arab politikusokat fogadott, és azt mondta nekik, hogy hadserege súlyos csapást mért a lázadókra, hatalmas területeket foglalt vissza tőlük. Azt állította, hogy a felkelők meggyengültek, és már csak néhány várost, illetve kisebb határ menti régiót ellenőriznek, mindenhol másutt a hadsereg az úr. Aszad arab vendégeit azzal bátorította, hogy a szíriai polgárháború legsúlyosabb szakasza már lezárult.
Fő szövetségese, Oroszország másként látja a helyzetet. Alighogy január 19-én megkezdődött a Szovjetunió 1991-es megszűnte utáni legnagyobb orosz tengeri hadgyakorlat a térségben, Moszkva váratlanul két szállítórepülőt küldött a libanoni fővárosba, Bejrútba a Szíriából kimenekített állampolgárainak evakuálására. Megfigyelők ezekből az akciókból arra következtetnek, hogy Moszkva nem bízik már annyira az Aszad-rezsim fennmaradásában.
Feltételezésüket a minap az orosz kormányfő is megerősítette. Dmitrij Medvegyev a CNN amerikai hírtelevízióban kijelentette: egyre kisebb az esélye annak, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmon maradhat. Az orosz politikus szerint minden nappal csökken Aszad esélye az elnöki poszt megőrzésére.
A NATO közben folyamatosan telepíti a Patriot légvédelmi rakétaelhárító rendszereit Törökországba, a Szíriához közeli határövezetbe. Az Egyesült Államokból, Németországból és Hollandiából érkező hat Patriot rakétarendszer mindegyike február elején lesz bevetésre kész. Sok megfigyelő állítja: a Patriotok a Szírián belül várható (katonai-politikai) változásokkal hozhatóak összefüggésbe.
Az oroszok és a NATO egyaránt azt hangsúlyozza, hogy a hadgyakorlatnak és a rakétatelepítésnek kizárólag békés a célja. A NATO szerint a Patriotokat csupán azért állítják hadrendbe (Ankara kérésére), hogy megvédjék Törökországot az eltévedt szíriai rakétáktól, esetleg légitámadásoktól. Az oroszok pedig azzal érvelnek, hogy 23 (hadi)hajójuk és 25 harci gépük egy korábbi terv keretében vett részt a gyakorlaton, amely független a szíriai háborútól.
Ezt csak kevesen hiszik el. A nagy erődemonstráció és katonai felvonulás Szíria közelében arra utalhat, hogy valami fontos változás készül a polgárháború sújtotta országban.
Bassár el-Aszad elnökről már jó ideje az a hír járja, hogy épp egy közelben állomásozó orosz hadihajón húzta meg magát, és onnan irányítja országa védelmét. Arról is egyre többet hallani, hogy menekülését tervezi, bár ezt ő korában tagadta. Katonái, tábornokai és legközelebbi munkatársai eddig már tömegesen hagyták cserben. Nemrég állítólag anyja is távozott Szíriából, ahonnan a háború miatt már legalább 700 000-en menekültek külföldre, további 2-2,5 millióan pedig az országban bolyongnak, illetve szöknek a harcok dúlta területekről a biztonságosabbnak vélt vidékekre. A halálos áldozatok száma szintén folyamatosan emelkedik. Az ENSZ becslése szerint a szíriai polgárháborúban csaknem 60 000-en haltak meg.
