Észak-Korea lassan már mindenkit meg akar leckéztetni, miközben a Föld vezető hatalmai egyre jobban szorongatják a bolygónk utolsó sztálinista diktatúrájaként számon tartott országot. A phenjani kommunista vezetés jelenleg déli szomszédjára a legdühösebb, mert a „másik” Korea január 30-án műholdat juttatott a világűrbe, (részben) saját fejlesztésű hordozórakétával. Észak-Korea ezt már tavaly decemberben megtette. Abban a hiszemben, hogy ezzel katonai és stratégiai előnyre tesz szert a Phenjanban halálos ellenségnek tekintett Dél-Koreával szemben.
Phenjan kardcsörtetése azóta sehogy nem akar véget érni. Időközben megfenyegette a világ nagyhatalmait, déli szomszédját és mindenkit, aki elítélte a rakétakísérletét. A külföldi bírálók elsősorban attól tartanak, hogy Észak-Korea a saját műholdjának decemberi fellövésekor olyan nagy hatótávolságú rakétatípust tesztelt, amely képes lehet atomrobbanófej hordozására is. Egy ilyen rakéta alkalmas lehet az Egyesült Államok nyugati partvidékének (esetleg közelebbi országok) megtámadására is. Ez különösen Szöult, Washingtont és Tokiót aggasztja, de nagyon nyugtalanítja Moszkvát és Pekinget is.
A sikeres rakétaindítás óta Észak-Korea azzal fenyegetőzik, hogy a közeljövőben kísérleti atomrobbantást is végrehajt. Minden jel arra utal, hogy Phenjan hamarosan, valószínűleg már február elején robbant. Az ország északi részében, a Pongjeri telepen ugyanis felgyorsította egy új nukleáris kísérlet előkészületeit. Észak-Korea ugyanezen a területen 2006-ban és 2009-ben már végrehajtott egy-egy sikeres (földalatti) próbarobbantást.
Phenjan a napokban hivatalosan is megerősítette: „a nép kérésére” új kísérleti atomrobbantásra és nagy hatótávolságú rakéták fellövésére készül. A rakétákkal állítólag a fő ellenségének tartott USA-t venné célba.
Emiatt Ri Mjong Bak dél-koreai elnök tegnap indítványozta, hogy az ország védelmi minisztere növelje a hadsereg harckészültségi szintjét. Ri a Koreai-félszigeten tapasztalható katonai feszültség szításával vádolta az északi szomszédot, amelyet a provokációk beszüntetésére szólított fel.
A harmadik földalatti kísérleti nukleáris robbantás előkészületei már hetek óta folynak Észak-Koreában. Abban az országban, amely – miközben állampolgárainak milliói nyomorognak, éheznek és alultápláltak – évente dollármilliárdokat költ hadseregére és katonai fejlesztésekre.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a decemberi rakétakilövés óta – az Egyesült Államok kezdeményezésére – megszigorította az Észak-Korea elleni büntetőintézkedéseket. Ez a kommunista országnak szánt (élelmiszer)segélyek csökkentését jelenti.
A phenjani rezsim egyetlen szövetségese, Kína is támogatta a BT-döntést, sőt kemény kritikákat fogalmazott meg. Peking a segélyek csökkentésével fenyeget, ha Phenjan végrehajtja az új atomrobbantást. Megfigyelők azonban úgy vélik, Kína reakciója inkább a külföldnek szól. Phenjan fő támogatójaként ugyanis Pekingnek nem érdeke, hogy az északi rezsimet megingassa, s ezzel még nagyobb zavart keltsen az évtizedek óta feszültségekkel terhelt Koreai-félszigeten.
A külföldi bírálatok feldühítették Phenjant. Olyannyira, hogy „fizikai megtorlással” (értsd: háborúval) fenyegette meg Dél-Koreát és az ENSZ-t. Továbbá megüzente, hogy a jövőben is bojkottálja a Koreai-félsziget atommentesítéséről 2003-ban kezdett hatoldalú tárgyalásokat; s egyezkedés helyett a jövőben inkább katonai és nukleáris elrettentő erejét erősíti.
