Csapatai villámgyors mali sikerét üdvözölte a helyszínen Francois Hollande francia államfő, több minisztere társaságában. Hollande a hét végén kereste fel Franciaország egykori afrikai gyarmatát. Három héttel azután utazott Maliba, hogy – a Szerval hadművelet keretében – francia katonák átfogó támadást hajtottak végre az ország északi részét elfoglaló fanatikus iszlamista lázadók ellen. Az al Kaida nemzetközi terrorszervezet által is támogatott szélsőséges iszlamisták az egész országot hatalmukba akarták keríteni. Ennek megakadályozására hívta segítségül a franciákat Mali kormánya.
A közel 3000 főből álló francia intervenciós sereg – a gyengén felszerelt és kiképzetlen mali csapatok némi segítségével – az utóbbi három hétben visszafoglalta a lázadók ellenőrizte területeket. Az iszlamisták egy része elmenekült, a maradék visszavonult a hegyekbe. Az ország felszabadításának első fejezete ezzel véget is ért. Mindazonáltal a katonai akció folytatódik, mert az iszlamisták még fenyegetést jelentenek.
A franciáknak sikerült meghiúsítaniuk azt, hogy szélsőséges iszlamisták ellenőrzésük alá vonják Malit és – amitől a Nyugat leginkább tartott – idővel terrorista fészekké változtassák az északnyugat-afrikai országot. A katonai akciót az ENSZ jóváhagyásával és néhány másik nyugati ország segítségével hajtották végre.
A Malit felkereső Hollande dicsérte katonáit, s köszönetet mondott nekik villámgyors és sikeres akciójukért. Szerinte még hetekig tarthat, amíg a francia és a mali hadsereg visszaszerzi az irányítást az országban.
Hollande és kíséretének tagjai, köztük Laurent Fabius külügy- és Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter felkeresték a fővárost, Bamakót és a nemzetközileg védett műemlékeiről híres Timbuktut, amelyet jó egy hete még az iszlamisták ellenőriztek, illetve pusztítottak. A párizsi küldöttséget fogadta Mali ügyvezető elnöke, Dioncounda Traore, akivel Hollande ismertette a francia katonai misszió további céljait. Hollande kijelentette: csapatai nem sokáig maradnak Maliban; beavatkozásuk néhány hétig tart még. A katonák vélhetően megkezdik a hadművelet második szakaszát: a rejtőzködő iszlamista fegyveresek, milíciák felkutatását.
Maliba hetek óta érkezik a külföldi katonai segítség, amely a remények szerint a franciák helyébe lép. Több afrikai kormány küldött már – ENSZ-belegyezéssel – egységeket.
Az intervenciós hadsereg várhatóan 5800 katonából áll majd. Hírek szerint a világszervezet jóváhagyásával és irányításával látja el feladatát. A mali ENSZ-erőkben főként afrikai országok katonái szolgálnak majd, de más kontinensekről is érkeznek fegyveresek.
Az ENSZ-békefenntartók feladata a biztonság megszilárdítása és fenntartása, valamint az iszlamisták támadásainak elhárítása lesz, a kormányerőkkel együtt. Bamakónál már több mint ezer csádi, nigériai és nigeri katona állomásozik.
A tervek szerint a külföldi békefenntartók fokozatosan veszik át a harci feladatokat a franciáktól, akiknek egy része utána tanácsadói feladatokat lát el, másik részüket kivonják az országból. Hollande kifejezte reményét, hogy a külföldi csapatok hamarosan felváltják a francia egységeket.
A nyugati országok, nem kívánnak harcoló alakulatokat küldeni az afrikai országba. A hadműveletek eddigi gyakorlatához híven légi szállítási, logisztikai, orvosi és egyéb segítséget vállalnának. Az EU kiképző és tanácsadó missziót készít elő. Az uniós tagországok február derekáig döntenek a katonai kiképzők Maliba küldéséről.
Maliban még nem állt helyre a rend. Sőt, egyre több hír érkezik önbíráskodásokról, fosztogatásokról és a hazai hadsereg erőszakos cselekményeiről, amelyeket az északi országrészében élő tuaregek és arabok sérelmére követnek el. A pogromszerű támadásokat az elkövetők azzal indokolják, hogy az érintettek együttműködtek az iszlamistákkal.
