Elégedetten nyugtázta Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy hazája tavaly nagyszerű eredményt ért el a nemzetközi fegyverpiacon, hiszen Moszkvának rekordmennyiségű és -értékű hadiipari terméket sikerült eladnia külföldre. Minapi ismertetőjében büszkén mondta, hogy az orosz fegyverexport 2012-ben mintegy 14 milliárd dollárra nőtt; 2011-ben Oroszország még „csak” 13,2 milliárd dollár értékű fegyvert és katonai felszerelést szállított a külföldi megrendelőinek.
Oroszország fő vetélytársa ebben az üzletben, a piacvezető Egyesült Államok sem panaszkodhat. Sőt. Az amerikai kongresszus szerint az USA minden idők legjobb évét zárta a 2012. szeptember 30-án véget ért (tavalyi) pénzügyi évében. A világpiacon eladott fegyvereinek értéke elérte a 66,3 milliárd dollárt, ami minden idők legjobb eredménye. Az amerikai fegyverexportból származó tavalyi bevétel csaknem háromszor nagyobb a megelőző évinél, amely ugyancsak rekordösszegű fegyvereladással ért véget.
A további kilátások szintén biztatóak mind a két vezető fegyverexportőr, az USA és Oroszország, mind pedig piaci konkurenseik számára.
Az amerikai fegyverexportban tavaly nagyon jelentős tétel volt a Szaúd-Arábiával kötött mintegy 30 milliárd dolláros üzlet. Ilyen zsíros falatról Moszkva jelenleg csak álmodhat. Egyelőre be kell érnie a szerényebb üzletekkel, amelyekből egyre több van.
Oroszország és India épp a karácsonyi ünnepek alatt írt alá Delhiben egy új fegyvervásárlási szerződést. Ennek értelmében az oroszok csaknem hárommilliárd dollár értékben szállítanak az indiai hadseregnek 42 új Szuhoj Szu–30 MKI vadászgépet és 71 darab Mi–17V–5 harci helikoptert. India az orosz fegyverek egyik legjobb vásárlója. 2011-ben az orosz fegyverexport 27 százaléka irányult a dél-ázsiai országba, tavaly már ennél is több: mintegy 30 százalék.
A polgárháború dúlta Szíria fegyverimportja – Oroszország jóvoltából – csaknem 580 százalékkal nőtt 2002 és 2012 között. Moszkva – a belharcok ellenére – továbbra is küld hadiipari termékeket Szíriába, amellyel ötmilliárd értékű fegyverszállítási szerződése van.
A legális nemzetközi fegyverkereskedelem a hagyományos katonai eszközök adásvételét jelenti. Törvényes keretek, illetve országok vagy hadseregek között zajlik. Ennek az üzletnek sok sajátossága van. Közülük figyelemre méltó az, hogy a fegyverek exportjában az ENSZ Biztonsági Tanácsának mind az öt állandó tagja – az USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína – kiemelkedő szerepet játszik. Az első két helyet évek óta az USA és Oroszország uralja. A legnagyobb fegyverexportőrök között mindkét ország már régóta szilárdan tartja magát.
A Föld egyes országainak ügyeit kezelő és az államok közötti vitákban, olykor harcokban, háborúkban rendszerint a békés megoldások mellett kardoskodó ENSZ BT tehát a legnagyobb fegyverkereskedő is. Emiatt nagyon is köze van ahhoz a lesújtó statisztikához, mely szerint a világon a fegyveres erőszak miatt percenként meghal átlagosan egy ember. Az öt állandó BT-tag mellett a világ nagy fegyverellátói közé tartozik még Németország, Izrael és Svédország.
Bár ezek az országok rendszerint vásárolnak is, az igazi megrendelők a fejlődő országok. Oda irányul a fegyverexport bő kétharmada. Ez az arány fokozatosan nő. A legjelentősebb fegyvervásárló országok azok, amelyek háborúban állnak, vagy veszélyeztetve érzik magukat, esetleg új világpolitikai pozíciójukat szeretnék megerősíteni, fegyverekkel is biztosítani.
Ezért nem meglepő, hogy Kínát és Indiát régóta a világ vezető fegyverimportőreként tartják számon. A feltörekvő India – szerény becslések szerint is – százmilliárd dollárt költ majd harci eszközökre a következő 15 évben. A világ második gazdasági hatalmának számító Kína legalább ennyit.
A fegyver nagyon jó üzlet. Még a legnehezebb időkben is. A szakmában tekintélyes Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) arra a következtetésre jutott, hogy a globális válság ellenére 2007 és 2011 között csaknem negyedével nőtt az eladott fegyverek mennyisége a világon, a szóban forgó időszakot megelőző négy évhez képest. Nem hivatalos becslés szerint a nemzetközi fegyvereladások összesített értéke tavaly már jócskán meghaladta a százmilliárd dollárt. Ez az összeg több mint kétszerese a 2010-es globális fegyverexport teljes értékének, amely még „csak” 44,5 milliárd dollár volt.
