Bassár el-Aszad szíriai elnök azt állítja, képes legyőzni a lázadókat, akik már 22 hónapja harcolnak a kormányerők ellen. A szíriai hadi helyzet ismerői azonban nem hisznek neki, a szomszédos NATO-tag Törökország még kevésbé. Ezért Ankara nagy megkönnyebbüléssel vette tudomásul a NATO hivatalos bejelentését, mely szerint befejeződött a Patriot légelhárító rakétarendszerek telepítése a török–szír határon. A nyugati katonai szövetség brüsszeli központjában megerősítették: mind a hat Patriot üteg bevetésre kész.
Ankara szerint a Patriotokra azért van szükség, hogy megvédjék a török légteret a Szíria irányából érkező rakétatámadástól vagy harci gépek akciójától. A szíriai ellenzéket és felkelőket támogató Ankara attól tart, hogy Bassár el-Aszad ingatag rezsimje végső elkeseredésében és bosszúból Törökországra is kilőhet rakétákat.
Damaszkusz tagadja, hogy ilyesmire készülne. Az viszont tagadhatatlan, hogy a szíriai kormányerők már vetettek be rakétákat a rendszer megdöntésére törekvő lázadók ellen. Az is való igaz, hogy korábban szíriai tüzérségi gránátok csapódtak be török oldalon, és több polgári személyt megöltek.
A Patriot rakétákat Ankara kérésére és a NATO-tagok jóváhagyásával helyezték el török oldalon, a szíriai határ közelében. A védelmi eszközök telepítése jó egy hónapja kezdődött és a minap fejeződött be. A NATO hat Patriot rakétaüteget állított hadrendbe a szövetséges Törökország – 900 kilométer hosszú – szíriai határának közelében. Kettőt-kettőt az Egyesült Államokból és Németországból, további kettőt Hollandiából szállítottak a helyszínre.
Az amerikai Patriotokat a szíriai határtól 50–60 kilométerre fekvő Gaziantep közelében helyezték el. A németek a 400 ezer lakosú dél-törökországi Kahramanmaras város térségébe telepítették a rakétarendszert, a hollandok az ország déli részébe, Adanába, amely az előző városhoz hasonlóan csaknem száz kilométerre fekszik a szíriai határtól.
Hollandia, Németország és az USA összesen 1200 katonát és szakembert vezényelt a Patriot-rendszerek kiszolgálására, működtetésére. A rakétaegységek a NATO parancsnoksága alatt működnek.
Ankarával ellentétben nem mindenki örül a rakétáknak. A térségben több ország is ellenzi a Patriotok jelenlétét. A bírálók kételkednek abban, hogy a NATO-külügyminiszterek által tavaly decemberben jóváhagyott rakétatelepítés célja Törökország védelme. A Szíria-barát Irán korábban azt állította, hogy a Patriot rakétaütegek a világbékét fenyegetik. Az Aszad-rezsim másik támogatója, Oroszország sem nézi jó szemmel a szíriai–török határhoz telepített NATO rakétavédelmi rendszert.
Közben Oroszország folyamatosan szállít fegyvereket Szíriának, a korábban kötött (ötmilliárd dollár értékű) kétoldalú megállapodás keretében. Moszkva jelezte, hogy a héten – két szállítórepülőn – összesen 46 tonna humanitárius segélyt is küld Szíriába.
Az orosz fegyverszállítások legálisak, semmi sem tiltja őket. A Kreml azzal érvel, hogy a fegyverekkel nem az Aszad-rezsimet támogatja, csupán a szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíti. Moszkva ugyanakkor azt hangoztatja, hogy akár Aszad elnök távozását is elfogadja, ha erről a szembenállók tárgyaláson egyeznek meg.
