Nehéz eldönteni, komolyan gondolja-e Észak-Korea a naponta beígért katonai csapásait az Egyesült Államok, Dél-Korea és tegnaptól Japán, illetve az ottani amerikai célpontok ellen. A sorozatos fenyegetések, amelyeket eddig nem követtek tettek arra utalnak, hogy az észak-koreai sztálinista rendszer hisztérikus reakcióiról van szó. Úgy tűnik, marad minden a szavak szintjén, de a világtól elzárkózott rezsimtől további irracionális magatartás várható.
Erre utal a legújabb fenyegetés is, amelyet Phenjan a fő ellenségének tartott Washingtonnak címzett. Észak-Korea az elmúlt hetekben szinte naponta fenyegette háborúval Szöult és Washingtont. Az USA-nak megelőző atomcsapást ígért, Dél-Koreát pedig azzal riogatja, hogy fővárosát, Szöult lángtengerré változtatja.
Phenjan tegnap már azt üzente Washingtonnak, hogy precíziós fegyverekkel megtámadja az amerikai haditengerészet két támaszpontját. Az egyik bázis az USA fennhatósága alatt álló nyugat-csendes-óceáni Guam szigetcsoporton, a másik a Japánhoz tartozó Okinava szigetén található.
Az erőfitogtatás részeként Phenjan tegnap riadókészültségbe helyezte 1,1 milliós hadseregét és a lakosságot. Katonái számát tekintve az észak-koreai hadsereg a világ élvonalába tartozik. Hagyományos fegyverzet szempontjából viszont a sereghajtók közé tartozik.
Évek óta köztudott ugyanakkor, hogy Észak-Koreának atomfegyvere is van. Sőt, a kommunista ország tavaly decemberben sikeresen tesztelt egy interkontinentális (nagy hatótávolságú) ballisztikus rakétát, amely atomtöltet hordozására is alkalmas. Idén februárban pedig végrehajtotta harmadik nukleáris kísérleti robbantását, amelyet az egész világ elítélt. Az ENSZ új büntetőintézkedésekkel válaszolt az atomrobbantásra. Phenjan legfőbb szövetségese, Kína is támogatta a világszervezet döntését.
Washington ezúttal állítólag azzal vívta ki Észak-Korea haragját, hogy amerikai B–52-es vadászbombázók „nukleáris csapásmérést” gyakoroltak a dél-koreai hadsereggel március elsején kezdett és április végéig tartó manőver keretében. Phenjan szerint Washington atomháborúra készülődik Észak-Korea ellen. A legújabb phenjani dühroham egyik oka lehet akár az – atomtámadás végrehajtására valóban alkalmas – amerikai B–52-es vadászbombázók dél-koreai gyakorlata is. De akár az is, hogy Kína is támogatta az Észak-Korea elleni ENSZ-szankciók szigorítását.
Phenjan az utóbbi időben Dél-Koreát sem kíméli. Állítólag már a dél-koreai célpontokat is kijelölte, amelyeket az észak-koreai hadsereg az elsők között fog megtámadni. A két ország között felmerülő rendkívüli problémák rendezésére szolgáló közvetlen kommunikációs kapcsolatot jelentő „forró drótot” szintén megszakította. (Azóta a két Korea között egyedül a hadseregek tartanak fenn ilyen összeköttetést.). Phenjan március 11-én hatályon kívül helyezte a koreai háborút lezáró 1953-as fegyverszüneti egyezményt (Dél-Koreával), és felszámolta tárgyalódelegációként is szolgáló katonai misszióját Panmindzsonban, a két országot elválasztó demilitarizált övezetben.
Szakértők valószínűtlennek tartják, hogy a phenjani rezsim betartja az öngyilkossággal felérő háborús fenyegetéseit. Mindazonáltal Szöul és Washington komolyan veszi a folyamatos és az utóbbi időben egyre erőteljesebb phenjani fenyegetéseket, amelyek Észak-Korea tavaly decemberi sikeres rakétafellövése után újultak ki.
Dél-Korea már válaszcsapással fenyegette meg északi szomszédját. Szöul közölte: a fokozott készültségbe helyezett dél-koreai hadsereg „minden ehhez szükséges előkészületet megtett”.
Washington pedig a minap jelezte: a fenyegetések miatt megerősíti az USA nyugati partvidékének rakétavédelmét és szorosabban együttműködik Japánnal az észak-koreai rakéták korai felderítése végett. Barack Obama amerikai elnök azonban nem hiszi, hogy Észak-Korea valóra tudja váltani fenyegetéseit.
