Ellenségei halállal fenyegetik, mégis hazatért Pervez Musarraf. A volt pakisztáni tábornok-államfő bő négyéves londoni száműzetését megtörve tért vissza a napokban hazájába, hogy pártjával együtt részt vegyen a májusi parlamenti választáson.
A hatóságok közben azt üzenték neki, nem veszik őrizetbe, de a bíróságon kell felelnie Benazir Bhutto volt miniszterelnök asszony meggyilkolása miatt. Több másik vád mellett a pakisztáni hatóságok őt sejtik a Bhutto ellen 2007-ben végrehajtott halálos merénylet hátterében.
Az iszlám vallási fanatikus tálibok nem ítélkeznének felette, ők legszívesebben azonnal kivégeznék. A tálibok valósággal gyűlölik Musarrafot. Közellenségnek tartják, mert Pakisztán elnökeként 2011-ben támogatta az Egyesült Államok és a NATO afganisztáni beavatkozását, amelyre a 2001. szeptember 11-én végrehajtott New York-i terrortámadás után került sor.
Hazatérése alkalmából a tálibok azt üzenték neki, hogy mesterlövészek és öngyilkos merénylőkből szervezett halálosztagok fognak rá vadászni mindaddig, amíg Pakisztánban lesz. A 69 éves Musarraf azonban nem riadt meg. Még (Karacsiba) érkezése előtt azt nyilatkozta, csak Istentől fél és hazájában mindenhol megjelenik, ahol csak szükség van rá. Egyébként meg pakisztáni látogatásáról úgy nyilatkozott, hogy az számára olyan, mintha egy esküvőre ment volna.
Mulatozni azért nem szeretne. Fontosabb dolga is akad, hiszen többször is megerősítette: azért tért vissza, hogy pártját, a Pakisztáni Muszlim Ligát (PML) újraszervezze és kialakítsa kampánystratégiáját a május 11-én tartandó parlamenti választásra.
Sok elemző hiábavalónak tartja Musarraf választási igyekezetét a 180 millió lakosú Pakisztánban. Szerintük a volt elnök-diktátor legfeljebb epizódszerepet játszhat a májusi erőpróbán, amelyen a legtöbb voksra a 63 éves Navaz Sharif volt miniszterelnök Muszlim Ligája számíthat.
Musarraf már meg is tartotta első kampánygyűlését, amelynek helyszíne Karacsi, az ország egyik legnagyobb városa volt. A tervek szerint hamarosan a fővárosba, Iszlámábádba utazik, hogy tisztázza magát az ellene felhozott vádak alól.
Musarraf még 1999-ben, a hadsereg tábornokaként, puccsal került hatalomra, és hozott létre egyfajta félelnöki rendszernek álcázott diktatúrát. Kilencéves elnökségének utolsó időszakában rezsimje több botrányt keltő döntést is hozott, ami végzetesen megtépázta tekintélyét.
2008-ban mégsem ezért kellett elhagynia hazáját. Inkább azért, mert egy évvel korábban – egy kampánygyűlésen – megölték Benazir Bhutto miniszterelnök asszonyt. Bhutto pártja, a Pakisztáni Néppárt (PPP) 2008-ban megnyerte a parlamenti választást és utána nem sokkal menesztették Musarrafot. Az országból azért menekült el, mert azzal gyanúsították, hogy köze lehetett Bhutto asszony meggyilkolásához.
Pakisztán mostanában sem sokkal nyugodtabb ország, a belső bizonytalanság folytatódik. A lakosság a gyakori áramszünetek és a növekvő infláció miatt egyre elégedetlenebb. A zűrzavaros afgán–pakisztáni (északnyugati) határtartományokban, az úgynevezett törzsi területeken pedig mindennaposak a merényletek, a gyilkosságok, amelyekben sem a kormányhivatalnokokat, sem a hadsereget, sem a rendőrséget nem kímélik a támadók, akik gyakran a tálibok közül kerülnek ki. A tálibok ebben a régióban szabadon garázdálkodnak és szabad átjárást biztosítottak maguknak Afganisztán és Pakisztán e térsége között.
Musarraf hívei, a hadsereg néhány tábornoka és a pakisztáni diaszpóra képviselői azt állítják, hogy a volt tábornok-elnök a puszta jelenlétével is stabilizáló tényező lehet hazájában.
