Két támadást is végrehajtott a hétvégén az izraeli légierő szíriai célpontok ellen. A parancsot az izraeli hadvezetés adta ki, mivel úgy ítélte meg, hogy az ország biztonságát veszélyeztető művelet zajlik a bő két éve polgárháború dúlta Szíriában.
Egy iráni Fateh–110-es rakéta a kilövés pillanatában, egy korábbi felvételen (Fotó: Beta/AP)
Az első támadásban izraeli harci gépek pénteken légicsapást mértek egy katonai szállítmányra, amelynek végcélja Libanon, illetve az ottani Hezbollah politikai, katonai és terrorszervezet volt. A második akcióban, vasárnapra virradóra, vadászgépek rakétákkal lőtték a dzsamrajai katonai kutatóközpontot a főváros, Damaszkusz külvárosában. Találat ért több közeli katonai támaszpontot és (lőszer)raktárt is.
Nyugati hírszerzési források feltételezik, hogy a fő célpont épp az egyik katonai raktár volt. Ebben állítólag azokat a Fateh–110 típusú, rövid hatótávolságú föld-föld rakétákat tárolták, amelyeket Irán küldött a libanoni Hezbollahnak.
A katonai komplexum Dzsamrajában a szír rakéta- és vegyifegyver-program egyik kiemelt helyszíne. (A területet januárban már bombázta az izraeli légierő.). Szemtanúk szerint a polgárháború 2011-es kirobbanása óta a vasárnapihoz hasonló súlyos támadás még nem érte a szír fővárost és környékét.
A rajtaütésért a szír állami televízió azonnal Izraelt tette felelőssé. Izraelben a helyi rádiónak egy meg nem nevezett magas rangú illetékes később megerősítette, hogy a vasárnapi rakétacsapás Damaszkusznál az ország légierejének nevéhez fűződik.
A hétvégi légi hadműveletek első hullámával (pénteken) Izrael megakadályozta, hogy egy fegyverszállítmány, benne hosszú hatótávolságú föld-föld típusú rakétákkal, eljusson a libanoni Hezbollah szervezethez. A meg nem nevezett helyszínen végrehajtott rajtaütésben az izraeli gépek megsemmisítették a teljes szállítmányt. Adnan Mansour libanoni külügyminiszter elítélte a támadást.
A média úgy tudja, hogy a pénteki légicsapást két izraeli vadászgép hajtotta végre, ezek behatoltak – a Szíriával szomszédos – Libanon légterébe, s onnan lőtték a célpontokat.
Izraeli harci gépek január végén már szétlőttek egy fegyverszállító konvojt Szíriában. Az akkori szállítmány tervezett végállomása szintén Libanon volt, és a fegyvereket is a Hezbollahnak szánták.
A januári – és talán a legutóbbi – fegyverszállítmány SA–17 típusú orosz légvédelmi rakétákat is tartalmazott. Szakértők egyetértenek abban, hogy a Hezbollah felfegyverzése ezekkel a rakétákkal alapjában változtatná meg az erőviszonyokat az egész térségben.
Izrael már jóval a januári, első akciója előtt jelezte: nem nézi tétlenül, ha úgy ítéli meg, fennáll a veszélye annak, hogy korszerű fegyverek kerülhetnek a libanoni Hezbollah síita szervezet vagy más szélsőséges csoportok birtokába.
Szíriában a hétvégén folytatódtak a belharcok, amelyek egyre kegyetlenebbek és kíméletlenebbek. A kormányerők borzalmas vérfürdőt rendeztek a nyugat-szíriai Bánijász városnál. A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) civil szervezet szerint a katonák szombaton legalább 77 polgári személyt, köztük sok gyereket mészároltak le a város egyik negyedében. Félő, hogy az áldozatok száma meghaladja a százat is. A vérengzés hatására a hétvégén ezrek menekültek el Bánijászból.
Múlt csütörtökön már történt egy hasonló tragédia a közelben. A kormányhadsereg alakulatai Bánijásztól nem messze, egy kis faluban 72 lakossal végeztek. A szíriai ellenzék szerint ezek a pusztítások etnikai tisztogatásra hasonlítanak.
Eközben Barack Obama amerikai elnök kizárta, hogy hazája szárazföldi csapatokat vezényeljen a polgárháború sújtotta Szíriába. Mint mondta, ezt a térségbeli szövetségesei sem ajánlják Washingtonnak, ezenkívül az afganisztáni és az iraki beavatkozás után egy új amerikai katonai akció a régióban fölszítaná az USA-ellenes érzelmeket.
Obama korábban még azt állította, hogy ha a damaszkuszi kormány vegyi fegyvereket vetne be a lázadók vagy a civilek ellen, az USA akár katonailag is beavatkozhatna Szíriában. Azóta megváltoztatta véleményét, noha egyre több jel utal arra, hogy a szíriai kormányerők harci gázt is alkalmaznak.
Obama a hétvégén már nagyon óvatosan, sőt elutasítóan nyilatkozott. Azt bizonygatta, hogy amint fény derül vegyi fegyverek bevetésére a szíriai polgárháborúban, Washington a világ elé tárja a bizonyítékokat. Katonai beavatkozásról szót sem ejtett.
Az amerikai kormányzat jelenleg inkább azt fontolgatja, hogy szállítson-e fegyvereket a Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ellen harcoló lázadóknak, akik között bőven akadnak iszlám fanatikusok is. Megfigyelők szerint a lázadók felfegyverzése visszafelé sülhet el, ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy az amerikai fegyverek az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal rokonszenvező radikális iszlamisták kezére kerülnek és azokat idővel amerikai, esetleg más, akár izraeli célpontok ellen fordíthatják a fanatikusok.
