Izraelben emelt szintű készültségbe helyezték a hadsereget, amelynek harci gépei a hét végén rendkívül heves támadásokat hajtottak végre szíriai célpontok ellen. Az izraeli vadászgépek szétlőttek egy fegyverszállítmányt és több katonai objektumot Damaszkusz külvárosában, Dzsamrajában. Szíriai források szerint a Damaszkuszt ért – rendkívül heves – támadásokban mintegy háromszázan haltak meg.
A szíriai kormány izraeli hadüzenetnek minősítette a támadásokat és válaszcsapást helyezett kilátásba. Damaszkusz egyelőre az ENSZ Biztonsági Tanácsánál próbálja kieszközölni, hogy ítélje el a légicsapásokat, illetve a végrehajtásukra parancsot adó államot.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár máris figyelmeztette a térség kormányait, hogy a bő két éve tomboló szíriai polgárháború kiterjedhet az ország határain túl is. A politikus nagyon aggasztónak nevezte a helyzetet és nyugalomra intett minden érintettet.
A pánarab szervezetként működő Arab Liga szintén felemelte a szavát az izraeli légitámadások ellen. Nabíl el-Arab, a szervezet főtitkára felszólította az ENSZ BT-t, hogy haladéktalanul tegyen meg mindent a Szíria elleni esetleges újabb izraeli agresszió megfékezésére.
A szíriai rezsimet támogató Irán határozottabb volt. Teherán máris csapással fenyegette meg Izraelt, amely azért lőtte szét a hét végén – meg nem nevezett szíriai helyszínen – előbb a gyanús fegyverszállítmányt, majd a Damaszkusz peremén található katonai objektumokat, mert szerinte a libanoni Hezbollah terrorszervezetnek szánt föld-föld rakétákat tartalmaztak. A harci eszközök között állítólag Fateh–110 típusú rövid hatótávolságú rakéták is voltak, amelyek Tel-Aviv gyanúja szerint a gyártó országból, Iránból származtak.
Mahmúd Dzsazajeri tábornok, az iráni fegyveres erők helyettes vezérkari főnöke tagadta, hogy az országából származó fegyverek lettek volna az Izrael által támadott helyszíneken. Ezt sokan nem hiszik el Izraelben. Alon Ben Dávid izraeli tévékommentátor ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy Irán (különböző útvonalakon) korábban már több száz Fateh–110 típusú rakétát juttatott el Libanonba a síita Hezbollahnak. (A rakéták azért nyugtalanítják Izraelt, mert Dél-Libanonból akár Tel-Avivra is csapást lehet mérni velük.)
A Maariv ugyanakkor azt állította hétfőn, hogy alig néhány napja érkeztek Szíriába a hét végén megsemmisített iráni Fateh rakéták. A tel-avivi lap szerint a Damaszkusznál (vasárnapra virradó éjjel) megtámadott területen sok katona is tartózkodhatott, akik a szíriai légvédelem egyik különleges alakulatához tartoznak. A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) civil szervezet úgy tudja, hogy az izraeli légicsapásban legalább negyvenkét szíriai katona halt meg, sokak sorsa pedig ismeretlen.
A történtek ellenére Izraelben egyelőre nem számítanak szíriai katonai ellencsapásra. Ezt állítja legalábbis a Jiszráél Hajóm. A kormányközeli napilap abból vonta le ezt a következtetést, hogy nem mozgósították az izraeli tartalékosokat és a hadsereg sem tett háborús előkészületeket, sőt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő (vasárnap) egyhetes kínai látogatásra utazott.
Egyedül a Vaskupola rakétavédelmi rendszer két ütegét helyezte készültségbe az izraeli hadsereg, az ország északi, Libanonhoz és Szíriához közel eső térségében. Emellett Észak-Izrael légterét néhány napra lezárták a polgári légi forgalom előtt. (A brit The Sunday Times lap úgy értesült, hogy Izrael és Törökország – több arab országgal együtt – a közeli jövőben rakétavédelmi rendszert tervez kiépíteni Iránnal szemben is.)
Ámosz Jedlin nyugalmazott izraeli tábornok szintén azt nyilatkozta, hogy Szíriának jelenleg nem áll érdekében háborút indítani Izrael ellen, de egy következő incidens akár korlátozott válaszcsapásra kényszerítheti Damaszkuszt. Külföldi katonai szakértők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy Izrael és Szíria technikailag háborúban áll egymással. Izrael 1967-ben elfoglalta az addig Szíriához tartozó – stratégiai jelentőségű határ menti – Golán-fennsíkot Szíriától, s később annektálta is a területet.
