Még nem ismert a hétvégi pakisztáni parlamenti választás hivatalos végeredménye, de minden arra utal, hogy a kétszeres exminiszterelnök Navaz Sarif vezette Pakisztáni Muzulmán Liga (PML-N) egyedül is kormányt tud alakítani. Noha a választás végeredményét csak napok múlva ismertetik, a 63 éves Sarif már megkezdte az egyeztetést az új kormányról. Sok politikai szövetségesre nem lesz szüksége, hiszen pártjának akár 130 képviselője lehet a törvényhozásban, amihez már csak a független képviselők támogatását kell megnyernie, hogy koalíciós partner nélkül irányíthassa az országot.
Sarif pártjának két fő politikai vetélytársa, az előző kormánypárt, a Pakisztáni Néppárt (PPP) és a Pakisztáni Mozgalom az Igazságért (PIT) csak 30-30 mandátumra számíthat. Ez azt jelenti, hogy Sarif fölényes győzelmet ért el a választáson.
A voksolás másik különlegességét az adja, hogy a korábbi koalíció először töltötte ki ötéves mandátumát (az ország 66 éves történetében) és a hatalmat egy szintén polgári kormányzatnak adhatja át. Korábban ugyanis az országot nyíltan, vagy a háttérből a hadsereg emberei irányították.
Tarik Azeem, a győztes Sarif szóvivője már jelezte: a 180 millió lakosú ország új kormánya hamarosan megalakulhat, hogy utána ambiciózus programmal vágjon neki a munkának.
Az 1947 óta független dél-ázsiai államban akad épp elég tennivaló és még több kihívás. A Sarif-kormányra vár a mindenbe beavatkozó hadseregtábornokok hatalmának a letörése, az infláció megfékezése, vagy a rendkívül kiélezett és ellenséges viszony rendezése a szomszédos Indiával. Sarif programjának nagy része a gazdaság talpra állításával foglalkozik, amelyben Indiának – a kétoldalú kereskedelem élénkítése révén – kulcsszerepet szán.
India és Pakisztán atomhatalom. A két szomszéd viszonya évtizedek óta fagyos a kasmíri határterület vitatott hovatartozása miatt. A kasmíri villongások az utóbbi időben több halálos áldozatot követeltek, korábban pedig háborúkat gerjesztettek Pakisztán és India között.
Pakisztán és Sarif viszonya az Egyesült Államokhoz nem ennyire barátságtalan, de a politikus korábban többször is nyíltan bírálta Washington. Elsősorban azt nehezményezte, hogy az USA pakisztáni területen titokban támadások sokaságát hajtotta végre pilóta nélküli repülőgépeivel (drónokkal) az al-Kaida terrorszervezethez, vagy a tálibokhoz tartozó iszlám fanatikusok ellen. Az afgán határ pakisztáni oldalán felbukkanó al-Kaida-harcosok és tálib szövetségeseik elleni dróntámadások erős Amerika-ellenességet váltottak ki egész Pakisztánban. Részben a civil áldozatok miatt, részben pedig azért, mert az Iszlámábád felhatalmazása nélkül kezdeményezett rajtaütések sértik Pakisztán nemzeti szuverenitását.
Sarif a héten azt mondta, hogy az amerikai drónok kihívást jelentenek Pakisztán szuverenitására, ezért erről a kérdésről biztosan tárgyalni fog az USA illetékeseivel. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy javítani kíván a két ország kapcsolatain.
Az acélbáró-politikus Sarif az 1990-es években már kétszer volt miniszterelnök. Azokban az időkben arról híresült el, hogy elraboltatta a vele szemben kritikus lapok főszerkesztőinek egy részét és az iszlám törvénykezés, a sería bevezetését fontolgatta.
Hatalmától 1999-ben katonai puccsal fosztották meg, majd elítélték, de hamarosan engedélyezték neki, hogy családjával együtt külföldi száműzetésbe vonuljon. A hadseregnek azóta sem bocsátott meg. Sőt, még mindig ellenszenvvel viseltet a fegyveres testület iránt, amely jelentős gazdasági érdekeltségeken tartja rajta a kezét és a polgári kormányzat ellenében rendre beavatkozik a politikába.
Sarif 2007-ben tért haza szaúd-arábiai száműzetéséből. Két évre rá, 2009-ben a pakisztáni legfelsőbb bíróság pedig hatályon kívül helyezte azt a korábbi ítéletét, amellyel a politikust eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Hívei és a megfigyelők szerint most Sarifon a sor, hogy bizonyítsa rátermettségét a politika és a közügyek alakításában.
