A Japán-tenger kedvenc céltáblájává vált Észak-Koreának. A kommunista ország hadserege ugyanis szombat óta naponta lő ki egy, vagy több rövid hatótávolságú rakétát a tenger felé. Hétfőn két rakétára futotta. Vasárnap azonban három, szombaton pedig egy rakétát indítottak, amelyek mindegyike a Japán-tengerbe csapódott.
Dél-Korea fokozottan figyeli szomszédját és a legmagasabb fokú készültségbe helyzete hadseregét, hogy adott esetben azonnal cselekedni tudjon. Szöul súlyos provokációnak minősítette a rakéták indítását. Pak Gun Hje dél-koreai elnök hivatalából hétfőn annyit fűztek hozzá a történtekhez, hogy Szöul távol tartja magát Phenjan feszültségnövelő akcióitól. A hivatal nyilatkozatban szólította fel Észak-Koreát a katonai műveletek azonnali befejezésére. (Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár már vasárnap erre kérte Phenjant.).
Egyelőre nem tudni, hogy a sorozatos rakétakilövések egy hadgyakorlat részét képezik-e, vagy Észak-Korea épp most próbálja ki ezt a (taktikai) rakétatípust. Szöulban gyakorlatot valószínűsítenek, s ezért nem zárják ki az újabb rakétakísérleteket sem. A dél-koreai védelmi minisztérium szerint 120 kilométer hatótávolságú, ballisztikus, vagy hajók ellen bevethető, KN–02 kódjelű rakétákról lehet szó.
Phenjan általában a jelentős évfordulókhoz szokta időzíteni a katonai erejének fitogtatását szolgáló rakétakísérleteit. Ezúttal azonban szó sincs semmilyen jubileumról; a szakértők is csak találgatnak. Akad azonban olyan biztonságpolitikai elemző, aki azt valószínűsíti, hogy – gazdasági nehézségei ellenére – a kommunista Észak-Korea bővítette rakétaprogramját, s a napokban éppen ezt demonstrálja.
A kommunista ország vezetése hallgat, továbbra sem ad tájékoztatást, ahogyan korábban sem volt bőbeszédű, amikor ugyancsak a rakétáival riogatta a régiót. Ez volt a helyzet idén áprilisban is, amikor Phenjan sokkal komolyabb arzenált vonultatott fel az ország keleti, tengerpari részén. Sőt, akkor még atomháborúval is megfenyegette Dél-Koreát, az Egyesült Államokat és Japánt.
A keleti partvidéken fekvő Vonszan város közelében áprilisban kilövés előtti állapotba helyezett több rakétát, közöttük Scudokat, Rodongokat és Muszudanokat, de akkor tűzparancs nem hangzott el. Mindazonáltal a szomszédos országok nagyon megrettentek az észak-koreai rakétáktól, hisz a Rodongok japán, a 3500 kilométer hatótávolságú Muszudanok pedig a Guam szigeten található amerikai (katonai) célpontok ellen is bevethetőek.
Akkori viselkedésével Észak-Korea – amely a nemzetközi tiltás ellenére idén februárban harmadik kísérleti atomrobbantását is végrehajtotta – háborús feszültséget gerjesztett. Emiatt a Koreai-félszigeten az utóbbi évek legsúlyosabb válsága alakult ki. Viselkedésével ugyanakkor magára haragította szinte az egész világot, beleértve a legfontosabb szövetségesének tartott Kínát is.
Jelenleg nincs jele annak, hogy Phenjan háborúra készülne 1,2 milliós hadseregével, amely a világon a legnagyobbak közé tartozik. Megfigyelők szerint Észak-Korea katonai erőfitogtatása és a sorozatos fenyegetései részben belpolitikai célt szolgálhatnak. Phenjan kardcsörtetése alighanem arra szolgál, hogy megerősítse a súlyos gazdasági válsággal és élelmiszerhiánnyal bajlódó ország fiatal vezetőjének, Kim Dzsong Unnak a tekintélyét, illetve pozícióját.
