Jelentősen felgyorsult az iráni nukleáris fejlesztés üteme az utóbbi hónapokban. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) a hét derekán arról tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy a közép-keleti ország az idén IR–2M típusú korszerű urándúsító centrifugák sokaságát helyezte üzembe. Ezekkel a centrifugákkal különböző dúsítási szintű („erősségű”) uránizotópot lehet előállítani, amit azután atomerőművek, -reaktorok működtetésére, de akár nukleáris fegyverek előállítására is felhasználhatóak.
Az ENSZ-dokumentum szerint Irán fő nukleáris fejlesztési központjában, Natanzban jelenleg már csaknem 700 darab IR–2M típusú centrifuga működik, közel négyszer annyi, mint februárban. Teherán korábban jelezte, hogy háromezer centrifugát kíván üzembe helyezni, amelyek békés célúnak mondott nukleáris programjának megvalósításához kellenek.
Az Egyesült Államok és szövetségesei ezt nem hiszik el. Azt gyanítják, hogy Teherán katonai célra is fel akarja használni az uránt: atombombát akar gyártani. Ezért a Nyugat követeli a vitatott iráni centrifugák számának csökkentését, az urándúsítás és az iráni atomlétesítmények nemzetközi ellenőrzését.
Az iráni atomprogramról az IAEA, valamint az ENSZ BT öt állandó tagállama, Németországgal kiegészítve (amelyeket hatokként emlegetnek), külön-külön is tárgyalásokat folytat Teheránnal.
Az IAEA és Teherán – több mint egy éve tartó – egyeztetéseinek a célja egy megállapodás azoknak az iráni létesítményeknek az ellenőrzéséről, amelyekről a nemzetközi szervezet azt gyanítja, hogy katonai célú nukleáris programmal összefüggő tevékenységet folytathatnak.
A hatok az IAEA-tárgyalásokkal párhuzamosan igyekeznek rávenni Iránt a vitatott nukleáris programjának felfüggesztésére. Teherántól bizalomerősítő lépéseket is várnak, amelyek meggyőznék a világot, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál. Eddig még nem sikerült megállapodni, jóllehet a hat nagyhatalom már tíz éve győzködi Iránt.
Emiatt az EU és az USA széleskörű gazdasági szankciókat (pl. olajembargót) és pénzügyi korlátozó intézkedéseket vezetett be a közép-keleti ország ellen. Washington és Brüsszel azt is ki akarja kényszeríteni, hogy Irán engedje be atomközpontjaiba a nemzetközi ellenőröket. Az USA és az EU ugyanis azt gyanítja, hogy Irán titokban atombomba gyártásához is felhasználhatja az általa békésnek ígért uránium dúsító létesítményeit.
Izrael, amelyet iráni vezetők már többször teljes megsemmisítéssel fenyegettek meg, egyre türelmetlenebb a teheráni atomprogram miatt. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő korábban már arra figyelmeztetett, hogy országának hadserege csapást fog mérni az iráni nukleáris központokra és létesítményekre, ha Teherán nem fogja vissza atomprogramját.
Barack Obama amerikai elnök márciusi izraeli látogatásakor megpróbálta csillapítani az indulatokat. A diplomáciai megoldást nevezte a legjobb változatnak, de legutolsó lehetőségként nem zárta ki a katonai akciót sem.
Irán cáfolja, hogy nukleáris programjának katonai vonatkozása (atomfegyver gyártása) is volna. Azt állítja, hogy energiatermelésre és polgári célú (pl. orvosi) kutatóreaktorok működtetésére használná a dúsított uránt. Teherán szerint a program a nemzetközi joggal összhangban zajlik, és a kétkedők hamis titkosszolgálati értesülések alapján gyanúsítják az országot tiltott nukleáris tevékenységgel.
