Mohamed Murszi hívei felvonulnak Kairó egyik elővárosában
Egyiptomban mélyül és egyre erőszakosabbá válik a hadsereg által múlt szerdán megbuktatott Mohamed Murszi iszlamista államfő hívei és ellenfelei közötti konfliktus. Murszi támogatói az elnök szabadon engedését akarják elérni (tüntetésekkel), ellenfelei pedig megbuktatását ünneplik, szintén az utcákon.
A két ellenséges tábor a hét végén több nagyvárosban, így Kairóban és Alexandriában is összecsapott; mindkét oldalon lőfegyverek is eldördültek. A rendre felügyelő katonák állítólag több helyen rálőttek a Murszi-pártiakra, de a hadsereg tagadja a vérontást, csak a könnygáz használatát ismeri el. A hét végi zavargásokban legalább 36-an meghaltak és több mint ezren megsérültek.
A Sínai-félszigeten már-már háborús állapotok uralkodnak, hiszen iszlám fegyveresek rendszeresen megtámadnak katonai és rendőri célpontokat. Az utóbbi néhány napban kibontakozott harcokban egy katona és öt rendőr vesztette életét. A hét végén a térségben iszlám fanatikusok felrobbantottak egy fontos földgázvezetéket és lelőttek egy kopt papot, ami vallási összetűzések rémét is előrevetíti. A 83 millió lakosú Egyiptomban ötmillió kopt keresztény él. Egyházi vezetőik üdvözölték Murszi eltávolítását a hatalomból, erre a – hadsereg által – megbuktatott elnök iszlamista hívei kemény választ adhatnak, vagyis újabb merényleteket követhetnek el a koptok ellen.
Az egyre nagyobb zűrzavarban bejelentette megalakulását az Ansar al-Shariah, egy új radikális iszlamista csoport, amely azzal fenyegetőzik, hogy fegyveres harcot kezd a rendszer ellen. A szervezet elfogadhatatlannak tartja Murszi megbuktatását (vagyis a puccsot) és az iszlamista tévécsatornák bezárását. Támogatja ugyanakkor az iszlám törvénykezés bevezetést az egész országban.
Az elnök csak egy évig volt hivatalban. A katonák állítólag azért buktatták meg a demokratikusan megválasztott Murszit, mert elnöksége alatt képtelen volt gyakorolni a demokráciát (inkább önkényuralminak tűnő iszlamista rendszer kiépítésére törekedett), és rendkívül megromlott az ország gazdasági helyzete.
A hadsereg őrizete alá helyezett Murszi támogatói azzal fenyegetőznek, hogy addig az utcákon maradnak, amíg az elnök nem kerül vissza hivatalába, amelyet csak egy évig tölthetett be. A Murszi megbuktatását ünneplők szintén tömegtüntetéseket jelentettek be; mindez tovább élezi a helyzetet Egyiptomban.
A hadsereg és a hatóságok közben hajtóvadászatot indítottak a Murszit támogató konzervatív Muzulmán Testvériség több mint háromszáz (vezető) tagja után. Az iszlám szervezet kulcsemberei közül többet már letartóztattak. Őrizetbe vették Khairat el-Shatert, a Muzulmán Testvériség helyettes vezetőjét is, akit erőszakra való felbujtással gyanúsítanak.
A válságos helyzetet az ideiglenes elnök, a hadsereg támogatásával hatalomra került Adli Manszúr igyekszik csillapítani, de a hét végi próbálkozásai ellenére az indulatok nem csillapodnak. Nem sikerült még megállapodni arról sem, ki legyen az ideiglenes miniszterelnök, aki az új kormányt vezetné. (A korábbi kormányt az ideiglenes elnök pénteken oszlatta fel.) A tervek szerint az új parlamenti választásig szakértői kormány irányítaná az országot.
Washington szintén a helyzet normalizálásában érdekelt. A Fehér Ház nyilatkozatban ítélte el a hét végén az egyiptomi erőszakos cselekményeket, és kifejezte aggodalmát az ország politikai megosztottsága miatt. Az amerikai külügyminisztérium szintén felszólította az egyiptomi vezetőket, hogy vessenek véget az erőszaknak. Ezt megelőzően Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter többször is tárgyalt (telefonon) Egyiptom katonai vezetőjével, Abdel Fattah al-Szíszi tábornokkal, akit a mielőbbi békés megoldás megtalálására igyekezett rávenni. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szintén nyugalomra intette az egyiptomiakat.
