Oroszországnak egyre kínosabb, hogy még mindig a moszkvai Seremetyevo repülőtéren vár a menedékjogra az Egyesült Államokból nemrég elmenekült Edward Snowden, aki a sajtónak kiszivárogtatta, hogy az amerikai titkosszolgálatok kiterjedt (elektronikus) kémkedést folytatnak otthon és külföldön is. Az USA hatóságai emiatt el akarják fogni, és bíróság elé szeretnék állítani.
Az egyik amerikai titkosszolgálatnál, az NSA-nál korábban informatikusként dolgozó Snowden állítólag több mint húsz országtól kért már menedékjogot. A jelek szerint azonban csak három latin-amerikai ország – Bolívia, Nicaragua és Venezuela – hajlandó befogadni. Moszkva nem bánná, ha a Washington által üldözött volt titkosszolgálati alkalmazott Venezuelába távozna.
Alekszej Puskov, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke a brit Daily Mail napilapnak azt nyilatkozta, hogy valószínűleg Venezuela az utolsó mentsvára Snowdennak. Ezt megelőzően Puskov még azzal élcelődött, hogy amennyiben a harmincéves Snowden nem talál menedékre Venezuelában, maradnia kell (Moszkvában), ahol feleségül kell vennie – a korban hozzá illő – Anna Chapman orosz kémnőt, akit több társával együtt még 2010-ben utasítottak ki az USA-ból. Chapman a múlt héten a Twitteren már házasságot is ajánlott az amerikai fiatalembernek. Közben Nicolas Maduro venezuelai államfő jelezte: szívesen befogadja hazájába és nem fogja kiadni az USA-nak Snowdent, ha a legújabb kémbotrány kirobbantója a dél-amerikai országba menne. Hírek szerint a venezuelai külügyminisztérium tegnap az orosz hatóságokkal egyeztetett az ügyről.
Nagy kérdés azonban, hogyan jut el Snowden a dél-amerikai államba, amely régóta az Egyesült Államok egyik leghevesebb bírálója. Snowdennek alighanem kerülnie kell minden légi járatot, amely érinti az EU, vagy az USA légterét. Ha ugyanis az USA-val szövetséges (európai) ország légterébe kerülne a gépe, valószínűleg a földre kényszerítenék és elfognák.
A gép leszállításának főpróbáját a múlt szerdán látványosan demonstrálta is az EU, amelynek fontos intézményei után – Snowden szerint – széles körű kémkedést folytattak az amerikai titkosszolgálatok. A főpróba főszereplője Evo Morales bolíviai elnök – Moszkvából hazafelé tartó – különgépe volt, amelyet azért szállítottak le a bécsi repülőtérre, mert azt gondolták, hogy Snowden is a fedélzeten tartózkodik. A repülőt – Morales beleegyezésével – át is kutatták az osztrák hatóságok, de a keresett amerikait nem találták. Ezt megelőzően legalább három, európai demokrácia (Franciaország, Portugália és Spanyolország) is megtagadta az átrepülési engedélyt Morales elnöki gépétől, ami óriási nemzetközi botrányt okozott.
A döntés politikai feszültséget keltett az EU–dél-amerikai kapcsolatokban, amelyekben Portugália és Spanyolország ráadásul különösen fontos szerepet játszik. Maduro venezuelai elnök alávalónak minősítette a légterüket lezáró kormányok viselkedését. Különösen élesen bírálta Spanyolországot, és azzal fenyegetőzött, hogy átértékeli a kétoldalú kapcsolatokat.
Moralest hősnek kijáró ünnepléssel fogadták a hazatérése után Bolíviában. A Dél-amerikai Államok Uniója pedig elítélte, hogy európai országok megtagadták Morales repülőgépének átrepülését a légterükön. A dél-amerikai vezetők ugyanakkor felszólították az érintett uniós tagállamokat, hogy hivatalosan kérjenek bocsánatot Bolíviától. A nemzetközi felháborodás nyomán Franciaország már megtette ezt.
