A héten már kampányolhat Maliban a hónap végén esedékes elnökválasztás huszonnyolc jelöltje, akik közül az egyik Dioncounda Traore jelenlegi ideiglenes államfőt válthatja majd fel. A nyilvános rendezvények szervezésének már semmi akadálya, hiszen az északnyugat-afrikai állam központi vezetése a hét végén feloldotta a rendkívüli állapotot az országban.
A szigorú korlátozó intézkedéseket még január derekán vezették be, amikor – a mali vezetés kérésére és ENSZ-jóváhagyással – francia katonák és a kormányerők átfogó offenzívát indítottak az ország északi részét ellenőrzésük alatt tartó szélsőséges iszlamista fegyveresek ellen. Az iszlám fanatikusok az ország teljes elfoglalását tűzték ki célul, s ezt akadályozták meg a franciák.
A mintegy négyezer fős francia intervenciós sereg néhány hét alatt kiszorította a radikális lázadókat a nagyobb városokból, és felszabadította Észak-Malit. A meggyengült iszlamista felkelők azonban sok helyen gerillaharcra rendezkedtek be, és még mindig veszélyt jelentenek a közbiztonságra. Az utóbbi hónapokban több tucat robbantásos merényletet hajtottak végre Maliban, megölve több kormánykatonát és polgári személyt.
Politikai elemzők és sok mali állami alkalmazott ezért arra figyelmeztet, hogy az országban még nem adottak a nyugodt feltételek a július 28-ára tervezett választás megtartására. A hírhedt al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel is kapcsolatot tartó vallási fanatikusok és radikális iszlamisták csaknem tíz hónapig garázdálkodtak a megszállva tartott Észak-Maliban. Rémuralmuk ideje alatt hatalmas pusztításokat végeztek, ami szintén nehezítheti a választás lebonyolítását. Az iszlamisták ugyanis megsemmisítették az adminisztrációs központokat és az infrastruktúrát, ráadásul százezrek menekültek el a térségből. A menekültek nagy része még mindig nem tért vissza lakóhelyére, ezért részt sem tud venni a választáson.
A mali politikai vezetés, az Egyesült Államok, az EU és a lázadók kifüstölésében főszerepet játszó Franciaország azonban ragaszkodik a júliusi választáshoz. A voksolástól azt remélik, hogy lezárja az eddigi zűrzavaros időszakot, és új fejezetet nyit az ország életében.
Ezt sokan kétlik, és azzal érvelnek, hogy Mali talpra állásához nagyon hosszú időre lesz szükség. Egyes becslések szerint akár 15 évig is eltarthat, mire Maliban normalizálódik a helyzet. Az ország újjáépítésére csak a következő két évben 4,3 milliárd eurót kellene fordítani. Az összeg nagy részét, 3,25 milliárd eurót már sikerült szavatolni (a május derekán tartott brüsszeli adományozó konferencián), de a maradékot a háborúban megtépázott Malinak és a velejéig korrupt államapparátusnak kellene előteremtenie.
Maliban egyelőre a világszervezet egységei ügyelnek a rendre és a biztonságra. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa áprilisban döntött a (MINUSMA) misszió telepítéséről, és az július elsején vette át az afrikai rendfenntartóktól a katonai ellenőrzést.
Az ingatag biztonsági helyzet miatt a 11 200 ENSZ-kéksisakos és 1440 rendőr (illetve az országban maradó francia katonák) fegyverhasználati mandátuma az átlagosnál is kiterjedtebb. Feladataik közé a városok és a civilek védelme, az állam szuverenitásának kiterjesztése tartozik, elsősorban az ország északi részében. A kéksisakosok és ENSZ-rendőrök egyik kiemelt feladata lesz a hónap végére tervezett elnökválasztás biztosítása is.
