Amint vasárnap befejeződött az utóbbi két évtized legnagyobb hadgyakorlata Oroszországban, a héten máris megkezdődött egy másik, amely július 27-éig tart. A látványos katonai műveletek árnyékában szintén zajlik egy átfogó akció, amelyet a minap Szergej Sojgu védelmi miniszter indított el, illetve hirdetett meg.
Ennek egyetlen célja van: a hadsereg megerősítése műszaki végzettségű, lehetőleg friss diplomás informatikai szakemberekkel és programozókkal. Moszkva az ő bevonásukkal is hozzá akar járulni a hadsereg fegyverzet-korszerűsítési tervének a megvalósításához. Ezenkívül a virtuális térben valószínű újabb összecsapások során kívánja bevetni az informatikai tudással felvértezett fiatal komputeres harcosokat, a nemrég megalakított kibernetikai parancsnokság fennhatósága alatt.
Az orosz katonai stratégák ugyanis tisztában vannak azzal, hogy a háborút már elsősorban nem a hagyományos fegyverekkel kell megvívni, hanem a kibertérben is fel kell morzsolni az ellenséget. Ez pedig azt jelenti, hogy alaposan fel kell készülni az információs és informatikai térben előkészített, illetve zajló konfliktusokra. Katonai elemzők szerint Oroszország e tekintetben már így is késésben van több vetélytársa mögött.
Moszkva azonban nem csupán ezen a fontos területen maradt le (évtizedekkel) nyugati riválisaitól. Dmitrij Rogozin, a hadiiparért felelős miniszterelnök-helyettes szerint más területeken is komoly a baj.
A politikus nemrég arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok csupán hat óra alatt képes harcképtelenné tenni Oroszországot. Rogozin utalt arra, hogy az amerikai védelmi minisztériumban (Pentagonban) elvégzett tavalyi számítógépes szimuláció szerint az USA hadserege adott esetben 3500–4000 szuperpontos fegyverrel akár hat óra alatt is képes felszámolni az ellenség infrastruktúráját és ezzel megfosztani az ellenállás képességétől.
Oroszország vonatkozásában ez azt jelenti, hogy – háború esetén – egy ilyen amerikai csapással a Moszkva felügyelete alatt álló atomfegyverek akár 90 százaléka is megsemmisíthető, csekély civil veszteséggel. A nacionalista kirohanásairól is ismert Rogozin ezért a „harci feladatok önálló végrehajtására képes”, autonóm fegyverek fejlesztését sürgette. Bátorítónak nevezte, hogy az első lépések már megtörténtek ebbe az irányba.
Moszkva már megkezdte az 1990-es években szétzilált hadsereg és a hadiipar újjáépítését. Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly átfogó fegyverkezési programot jelentett be, amelyre 2020 végéig 550 milliárd euró értékű rubelt költene az ország. Ennek tizedéből a kutatásfejlesztést finanszíroznák, a többit pedig fegyverbeszerzésre költenék el.
A fő cél az, hogy az elöregedett arzenál csaknem háromnegyedét modern eszközökre cseréljék fel. A hadsereg azt tervezi, hogy vásárol hatszáz új katonai repülőgépet, 1200 helikoptert, több mint száz hadihajót, nyolc többfunkciós – interkontinentális ballisztikus rakéták hordozására alkalmas – hadászati atom-tengeralattjárót, 2300 harckocsit és tíz Sz–500-as rakétavédelmi rendszert. A sereg mintegy száz katonai célt szolgáló űreszközzel is gazdagodhat. A vásárlás mellett fontos szerepet kap sok száz repülőgép és helikopter, több ezer páncélos, valamint hajók és a tengeralattjárók jelentős részének a modernizálása is.
Moszkva jelenleg a katonai költségvetés felét fordítja a fegyveres erők fenntartására, a maradékot a felszerelésükre költi. A tervek szerint utóbbi aránya 2018-ig 70 százalékra nő.
A védelmi tárca elsősorban a hazai fegyverekre kíván hagyatkozni. Kérdés azonban, hogy a hadiipari komplexumok milyen hatékonysággal működnek. Andrej Klepacs gazdasági miniszterhelyettes azt állítja ugyanis, hogy a védelmi ipar vezető vállalatainak nagy többsége csődközeli helyzetben van. A katonai célú állami megrendeléseket koordináló szolgálat vezetője, Alekszandr Potapov pedig arra figyelmeztet, hogy az állami megrendeléseknél vastagon fog a gyártók ceruzája, és az hatalmas károkat okoz a központi költségvetésnek.
