Dél-Koreában soha nem tapasztalt sikerrel zárult a „Nemzeti Boldogság Kampánya”. A nemzet ugyanis – demokratikus módon, rendkívül magas, 75,8 százalékos részvétel mellett – Pak Gun Hje személyében megválasztotta első elnök asszonyát, akinek konzervatív pártja a szóban forgó jelszóval vágott neki a kampánynak.
A sikeres kampánynak és sok egyéb körülménynek köszönhetően a hét derekán Dél-Korea – az ország történetében először – női államfő mellett tette le a voksát. Az az ország, amelyben a férfiközpontú társadalomban és politikában a hagyományok még ma is meghatározóak. A nők szerepe és feladata a társadalomban többé-kevésbé a családhoz és az otthonhoz kötődik. Országos szinten a foglalkoztatottság a nők körében alig éri el az ötven százalékot. A parlamentben helyet foglaló képviselők tizenöt százaléka nő. A hatvanéves Pak Gun Hje mindig is a politikában forgolódott. Megismerhette annak legkegyetlenebb és legsötétebb oldalát is. A szöuli elnöki palotát, a Kék Házat is régtől fogva ismeri, noha az ország új vezetőjeként, első elnök asszonyaként majd csak jövőre költözhet be az épületbe. Miután a szintén konzervatív párti jelenlegi elnök, Ri Mjong Bak ötéves megbízatásai ideje 2013. február végén lejár és távozik a Kék Házból.Az új államfő asszony először a szüleivel lakott az elnöki palotában. Apja, Pak Csong Hi tábornok 1961-ben katonai puccsal került a hatalom élére és 1979-ig irányította az országot. Keménykezű vezetőként leszámolt a kommunistának tartott másként gondolkodókkal. Antikommunista diktatórikus rendszere számtalanszor sértette meg az emberi jogokat. Szétverette a rendszer ellen tüntetőket, ellenzéki aktivistákat börtönzött be. Pak Gun Hje 2007-ben sajnálatát fejezte ki apja több ilyen intézkedése miatt.
A tábornok 18 éves uralkodása alatt alapozták meg az exportorientált gazdaságpolitikát. Ennek köszönhetően Dél-Korea gazdasága fokozatosan megerősödött és előkelő helyre tornázta fel magát a térségben és a világon is. A tábornok-elnökkel kémfőnöke végzett 1979-ben; a feleségét – öt évvel korábban – pedig egy kommunista fanatikus, az észak-koreai sztálinista rezsim támogatója (esetleg ügynöke) gyilkolta meg.Miután anyját megölték, Pak Gun Hje vette át a First Lady szerepét tábornok-elnök apja mellett. Apja katonai rezsimjének bukása után csaknem 20 évvel került ismét a politika reflektorfényébe. 1998-tól parlamenti képviselő. A politika nagyasszonyai közül a volt brit kormányfő, a szintén konzervatív Margaret Thatcher és a jelenlegi német kancellár, a jobboldali-konzervatív Angela Merkel a példaképe.Pak tavaly a kormányzó konzervatív Nagy Nemzeti Párt (GNP) vezetését is átvette. A GNP idén februárban Szenuri Pártra (Új Határ Pártra) változtatta a nevét; nem sokkal később a régi-új párt őt jelölte az elnöki tisztségre.
A volt diktátor lánya ilyen múlttal szállt versenybe az elnöki posztért az ötvenmillió lakosú távol-keleti államban. Sikerült neki, győzött. Így, öt évig ő vezetheti majd a Koreai Köztársaságot. Tovább nem, mert az országban – ahol apja még 18 évig uralkodott vaskézzel – a katonai diktatúrák összeomlása óta csak egyszeri, ötéves mandátumra szól az államfő megbízatása.A végzettsége szerint elektromérnök dél-koreai elnök asszony nem a legjobb pillanatban veszi át az ország irányítását. A korábban szédületes gyorsasággal fejlődő gazdaság idén ötéves mélypontjára süllyedt. Az eddigi 5,5 százalékos éves növekedés kevesebb mint a felére csökkent. Az Ázsiában a negyedik legnagyobbnak számító dél-koreai gazdaság csaknem háromnegyedét a 10-12 leggazdagabb család ellenőrzi. Ez szintén probléma és vita forrása. A (makro)gazdasági problémák mellett komoly szociális gondokkal is küszködik az ország, amit részben a társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségek mélyülése, részben a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség folyamatos növekedése okoz.
Pak új, konzervatív politikát hirdet, amelynek része a gazdaság fellendítése is. A másik nagy kihívás az ősellenség, Észak-Korea lesz, amellyel a déli országrész még mindig hadban áll, ugyanis az egységes állam megosztásával 1953-ban véget érő koreai háború óta Szöul és Phenjan még nem írta alá a békemegállapodást. Pak már megválasztása előtt jelezte: hajlandó a párbeszédre és a kölcsönös bizalom kiépítésére Észak-Koreával. Konzervatív politikusként azonban „óvatosabban” tárgyalna Phenjannal, mint baloldali, vagy liberális politikai ellenfelei. Továbbá ragaszkodik ahhoz, hogy a kommunista szomszéd hagyjon fel a világon mindenütt sokat bírált atomprogramjával. Pak elnökségének egyik nagy kérdése éppen az lesz, miként alakul a két Korea viszonya. Támogatói abban bíznak, hogy ő lehet majd az az államfő, aki valódi társadalmi változásokat indít el hazájában. Rajta nem fog múlni. A hajadon, gyermektelen Pak mindenkit azzal biztat Dél-Korában, hogy elnökként teljes egészében hazájának szenteli az életét. A februárral kezdődő öt év dönti el, megérte-e az áldozatvállalás, és sikerült-e Paknak a két európai példakép nyomába érnie.
