Tüntettek tegnap Kairóban azután, hogy előzőleg hivatalosan is bejelentették az új alkotmányról tartott népszavazás végeredményét.
Eszerint az ellenzék által korábban bírált alkotmány tervezetét csekély (32,9 százalékos) részvétel mellett a szavazók 63,8 százaléka támogatta. A hatalmat gyakorló iszlamisták és elnökük, Mohamed Murszi elégedettek. Világi ellenzékük szerint csalással sikerült elfogadtatni a referendumon az ország legfontosabb jogi normáinak gyűjteményét. Murszi már alá is írta az alkotmányt.
Az eredményhirdetés után az Egyesült Államok – a 2011-ben megbuktatott Hoszni Mubarak elnök vezette világi berendezkedésű rendszer fő szövetségese – megbékélésre és az erőszak beszüntetésére szólította fel az egyiptomiakat. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ugyanakkor csak annyit mondott: tudomásul veszi a szavazás eredményét, s azt is, hogy az ötvenkétmillió választó közel 33 százaléka vett részt a voksoláson.
A washingtoni figyelmeztetés egyelőre hiábavalónak tűnik. Az alkotmányt elutasítók és az iszlamista Murszi-rendszert bírálók közül tegnap többen tiltakoztak Kairóban. A tömeg néhol megbénította a városi közlekedést, autógumikat gyújtott fel, több helyen pedig kövekkel dobálta meg a rendőröket.
Az 1981 óta elnökösködő Mubarak és tekintélyuralmi rezsimjének tavalyi megbuktatása óta ez lesz Egyiptom első alkotmánya. Elfogadása alapfeltétele az új parlamenti választásnak, amelyre két hónapon belül sort kell keríteni. Az arab világ és a Közel-Kelet legnépesebb országának számító Egyiptomban majd csak azután léphet hivatalba az új kormány.
Az eredményhirdetés után az Egyesült Államok – a 2011-ben megbuktatott Hoszni Mubarak elnök vezette világi berendezkedésű rendszer fő szövetségese – megbékélésre és az erőszak beszüntetésére szólította fel az egyiptomiakat. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ugyanakkor csak annyit mondott: tudomásul veszi a szavazás eredményét, s azt is, hogy az ötvenkétmillió választó közel 33 százaléka vett részt a voksoláson.
A washingtoni figyelmeztetés egyelőre hiábavalónak tűnik. Az alkotmányt elutasítók és az iszlamista Murszi-rendszert bírálók közül tegnap többen tiltakoztak Kairóban. A tömeg néhol megbénította a városi közlekedést, autógumikat gyújtott fel, több helyen pedig kövekkel dobálta meg a rendőröket.
Az 1981 óta elnökösködő Mubarak és tekintélyuralmi rezsimjének tavalyi megbuktatása óta ez lesz Egyiptom első alkotmánya. Elfogadása alapfeltétele az új parlamenti választásnak, amelyre két hónapon belül sort kell keríteni. Az arab világ és a Közel-Kelet legnépesebb országának számító Egyiptomban majd csak azután léphet hivatalba az új kormány.
A baloldali és liberális világi ellenzék átfogó kampányt folytat(ott) az új alkotmány (tervezete) ellen. Azt állítja, hogy a 234 cikkelyt tartalmazó dokumentum az iszlám jog, a saría uralmát teremti meg Egyiptomban. Nehezményezi, hogy az alkotmány szövegét iszlamista többséggel és sebtében állították össze. Azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy az új alkotmány állítólag alapvető emberi és szabadságjogokat korlátoz, ami szerintük elsősorban a nőket és a (vallási) kisebbségeket érintheti hátrányosan.
Az ellenzéknek azt a vádját, hogy az alkotmányt a saría alapján fogalmazták meg a „szövegírók” azzal utasították vissza, hogy az eddigi alaptörvény sem volt mentes annak elveitől. Murszi államfő minden kritikát visszautasít. Azt állítja, hogy az alkotmány mindenki jogát biztosítja, és hamarosan véget fog vetni a politikai felfordulásnak Egyiptomban, ami Mubarak bukása óta tapasztalható.
Az ellenzék vitatja a referendum eredményét is. Szerinte a hatalmat ellenőrző iszlamisták csalássorozatának és törvénytelen trükközéseinek köszönhető a december 15-én és 22-én, két fordulóban tartott népszavazás eredménye.
Az ország iszlamista többséggel kidolgozott új alkotmánya az utóbbi egy hónapban mélyen megosztotta Egyiptomot, amely súlyos politikai és gazdasági bajok sokaságával találta magát szemben. A Mubarak-rezsim megdöntése után hatalomra került iszlamisták támogatják a dokumentumot, az ellenzék elutasítja.
A szemben állók hetek óta tüntetnek az alkotmány ellen, illetve mellett. Az iszlamista Murszi elnököt támogató tábor és a világi ellenzék többször összecsapott. A véres utcai incidensekben legalább tízen meghaltak, és mintegy ezren megsebesültek. A kormány azt állítja, hogy az ellenzék felelős a zavargásokért, amelyek a válsághoz vezettek.
Az ellenzéknek azt a vádját, hogy az alkotmányt a saría alapján fogalmazták meg a „szövegírók” azzal utasították vissza, hogy az eddigi alaptörvény sem volt mentes annak elveitől. Murszi államfő minden kritikát visszautasít. Azt állítja, hogy az alkotmány mindenki jogát biztosítja, és hamarosan véget fog vetni a politikai felfordulásnak Egyiptomban, ami Mubarak bukása óta tapasztalható.
Az ellenzék vitatja a referendum eredményét is. Szerinte a hatalmat ellenőrző iszlamisták csalássorozatának és törvénytelen trükközéseinek köszönhető a december 15-én és 22-én, két fordulóban tartott népszavazás eredménye.
Az ország iszlamista többséggel kidolgozott új alkotmánya az utóbbi egy hónapban mélyen megosztotta Egyiptomot, amely súlyos politikai és gazdasági bajok sokaságával találta magát szemben. A Mubarak-rezsim megdöntése után hatalomra került iszlamisták támogatják a dokumentumot, az ellenzék elutasítja.
A szemben állók hetek óta tüntetnek az alkotmány ellen, illetve mellett. Az iszlamista Murszi elnököt támogató tábor és a világi ellenzék többször összecsapott. A véres utcai incidensekben legalább tízen meghaltak, és mintegy ezren megsebesültek. A kormány azt állítja, hogy az ellenzék felelős a zavargásokért, amelyek a válsághoz vezettek.
