Irán ma megkezdi a fordói atomlétesítmény centrifugáinak feltöltését urángázzal, egy újabb lépést téve a négy évvel ezelőtti hathatalmi atommegállapodásban vállalt kötelezettségek fokozatos felmondásában.
Ezt tegnap Haszan Róháni iráni elnök jelentette be, közölve, hogy a fordói centrifugák feltöltésével kezdetét veszi a kötelezettségek felmondásának negyedik szakasza. Teherán tisztában van azzal, hogy az aláíró országokat érzékenyen érinti a centrifugák újratöltése, de – hangsúlyozta Róháni – ezek a lépések mind visszafordíthatók, és Teherán tartani fogja magát az atomalkuhoz, ha a többiek is ezt teszik. Róháni két hónapot adott nekik erre.
„Nem tudjuk egyoldalúan elfogadni azt, hogy teljesen eleget teszünk a vállalásainknak, s ők (az aláírók) nem teljesítik kötelezettségeiket” – mondta az iráni elnök, de nem tért ki arra, hogy fordói centrifugák feltöltése után újraindul-e az urándúsítás.
A fordói létesítmény 1044 centrifugáját töltik fel gázhalmazállapotú uránnál, ami jelentős fejlemény, mivel a 2015-ös nukleáris megállapodással összhangban ezek a centrifugák eddig üresen forogtak.
Hétfőn Ali Akbar Szálehi, az Iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) vezetője jelentette be, hogy újabb 30 korszerű, IR–6-os típusú urándúsító centrifugát helyeznek üzembe, ezzel megduplázva a számukat hatvanra, amit ugyancsak tilt a 2015-ös atommegállapodás. Szálehi azt is mondta, hogy egy IR–9-es jelzésű új prototípuson is dolgoznak, amely az atomalkuban megengedett berendezésekhez képest 50-szer gyorsabban képes uránt dúsítani.
Tavaly májusban Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, és azóta többször is szankciókkal sújtotta az iszlám köztársaságot, hogy egy új, szigorúbb egyezségre bírja rá a teheráni vezetést. Irán eddig ettől elzárkózott, és júniustól elkezdte fokozatosan felmondani az atomalkuban vállaltakat. Eddig három lépésben tette ezt, és minden újabb fázisban határidőket szabott a többi aláíró ország számára, hogy tegyenek az amerikai szankciókért kárpótlást nyújtó intézkedéseket. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) már augusztus végén jelentette, hogy Irán meghaladta mind a dúsított uránkészletére vonatkozó 202,8 kilogrammos, mind az urándúsítás tisztaságára vonatkozó 3,67 százalékos határértékeket.
A Fordóban lévő centrifugák első generációs, IR–1-es típusúak. Az atommegállapodás értelmében a sokáig titokban tartott fordói urándúsító nukleáris kutatóközponttá válik, amelyben legalább 15 évig nem dúsíthatnak uránt, az ottani centrifugák nem tölthetők fel gáznemű uránnal. Irán egyedül a natanzi létesítményben lévő 5060 darab IR–1-es centrifugával folyhatott urándúsítás. Irán egyúttal azt is vállalta, hogy 2030-ig nem épít újabb urándúsító berendezést, 2025-ig 19 ezerről hozzávetőleg 6 ezerre csökkenti az urándúsításhoz használatos centrifugái számát, és kizárólag régebbi típusú, kisebb teljesítményű centrifugákat alkalmaz.
