Szerda óta – szombati „szünnappal” – tartanak a kormányellenes tüntetések Budapesten. Az ellenzék részéről „rabszolgatörvénynek” nevezett munkatörvény parlamenti elfogadása váltott ki indulatokat, mely törvény évi 250 óra helyett 400-ra növeli az engedélyezett túlórák számát. Eredetileg emiatt kezdődött a (be nem jelentett) „sétálós” demonstráció, de gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy a különben tehetetlen ellenzék számára ez csak ürügyként szolgál, hogy utcára vigye a politikát, nem is békésen, hanem tombolással és rombolással.
Fotó:MTI
A tüntetők ugyanis nekimentek az Országházat védő rendőröknek, tojással és egyéb tárgyakkal dobálták meg őket, a Momentum elnöke, Fekete-Győr András pedig „csak ártalmatlan” füstgránátot dobott a rendőrökre. A fékevesztett tüntetők némelyike a Szent Koronát akarta kihozni az Országházból, mások a karácsonyt és a kereszténységet szidalmazták, miközben rugdosták és fölborították a Kossuth téren a gyerekek számára ajándékként előkészített szánkókat, némelyiket meg is égették, a földíszített karácsonyfát igyekeztek fölgyújtani, más tárgyakból pedig tüzet is raktak… Persze a végén zokon vették, hogy előállításuk után túl hosszú ideig tartották őket a rendőrségen, illetve könnygázzal igyekeztek megfékezni őket a Kossuth téren a rendőrök.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság szombati közlése szerint egyébként három nap alatt összesen 57 embert állítottak elő, 22-t pedig őrizetbe vettek.
Közöttük kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény, jármű önkényes elvétele, ittas járművezetés, garázdaság, csoportos garázdaság, lopás és rongálás miatt elítélt ember is található. A szerdán este előállítottak között egy belga és egy német állampolgár is volt. Igazán a türelmes és a provokálást jól tűrő rendőrök húzták a rövidebbet: tizenöten sérültek meg.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta, hogy a tüntetők egy szűk csoportja kifejezetten erőszakot alkalmazva lépett fel a rendőrökkel szemben, és ezt megbocsáthatatlannak tartja a kormány. Véleménye szerint attól, hogy az ellenzéki oldal az „abnormalitás” irányába nyitott, még meg kell őrizni az ország demokratikus rendjét, és ez azt jelenti, hogy tüntetni és a kormánnyal egyet nem érteni mindenkinek van lehetősége, de rendőrökre támadni, füstbombát dobni nem, ezek súlyos bűncselekmények.
Az ellenzéki pártok képviselői péntek este további összefogásra és a tiltakozások folytatására szólították föl a résztvevőket.
A tegnapi tüntetés résztvevői (Fotó:MTI)
A riogató Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke arról is beszélt, hogy az összefogás következő nagy erőpróbája a jövő májusi EP-választás lesz, hiszen Orbán Viktor újabb sikere esetén akár az ellenzéki pártok beszüntetésére is fel kell készülni.
A szombati sajtótájékoztatón Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője elmondta, hogy a „rabszolgatörvény” életbe lépésének megakadályozása érdekében karácsonyig kitartó országos demonstrációkról és „hosszú távú polgári ellenállásról” egyeztet az ellenzék, a szakszervezetek és az eddigi tüntetések szervezői. Szavai szerint útlezárásokat, blokádokat is készülnek szervezni szerte az országban.
Arra a kérdésre, hogy miért lehetnek külföldi, több esetben CEU-n végzett diákok a tüntetők között, Tordai Bence azt válaszolta: a demonstrációk nemcsak a túlóratörvényről szólnak, hanem az egész rezsimmel mennek szembe, a CEU bezárása miatt pedig érthető, hogy az itt élő CEU-s diákok vagy volt diákok is dühösek.
Tegnap 15 órakor már hivatalosan bejelentett demonstráció kezdődött. A Hősök teréről indult el a többezres menet, a végső cél ezúttal is a Kossuth tér volt. A rendőrség folyamatosan biztosította a vonulók útvonalát. A menetben a pártzászlók közül jobbikos, momentumos, LMP-s, DK-s és párbeszédes is volt. A Parlament előtt politikusok és mások szólaltak föl, lapzártáig komolyabb rendbontás nem történt.
Vasárnap több vidéki városban is szerveztek tüntetést a munkatörvény módosítása ellen.
