Tóth Péter Lóránt, a kerékpáros versvándor egyik újvidéki állomásán, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban
Tóth Péter Lóránt Radnóti- és Latinovits-díjas versmondó az idén kerékpáron járja a határon túli magyar területeket, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a klasszikusokat, megszerettesse velük a magyar irodalmat, a versmondást és nem utolsósorban a magyar történelmet. Csütörtökön Újvidékre érkezett. Este a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban, másnap reggel a Petőfi Sándor Általános Iskolában tartotta meg verses-történelmi előadását Mátyás királyról és a Hunyadi családról.
– Három évvel ezelőtt a melegítőmet és a sípomat leraktam a szekrénybe, és átcseréltem más öltözetre, hogy egy gyerekkori álmomat megvalósítva járjam a Kárpát-medencét és a nagyvilágot különböző irodalmi meg történelmi előadásokkal. Délvidéken eddig több mint ötven településen jártam, több mint száz előadást tartottam. Nagyon élvezem ezt, habár a család hiányol…. – vallotta magáról Tóth Péter Lóránt testnevelés–történelem szakos tanár, aki tizenkét évig tanított Kunszentmiklóson. Onnan indult a múlt szerdán, s karikázott végig Bács-Kiskun megyén…
– Hercegszántón léptem át a szerb határt, Bezdánban tartottam előadást iskolásoknak. Ott a hídon átbicikliztem Batinára, majd következett Vörösmart, a Kopácsi rét, Szentlászló, Kórógy, Vukovár. Szerda este Újlakon aludtam. Nem először vagyok Újvidéken. Innen eltekerek Maradékra. A zarándoklatot szombaton fejezem be Nándorfehérváron (Belgrádban).
Izgalmas irodalmi-történelmi előadását a Petőfi Sándor Művelődési Központban a három különböző korban élő, egymástól különböző költő – Kölcsey Ferenc, Arany János és József Attila – versével kezdte. Kiemelve azt, hogy ezek a versek tartalmi, mondanivaló szempontjából időtállóak, univerzálisak és örök érvényűek. Mátyás királyról és Szent Lászlóról többek között azt is hangsúlyozta, hogy európaiként működtek és uralkodtak Európában.
A versvándor nagyon örült a közönségben a diákoknak, mert, ahogy mondta: a jövő arról fog szólni, hogy mennyire lesznek tisztában a történelmi múltunkkal.
– Ha van Mátyás királyunk, Szent Lászlónk, Kapisztrán Jánosunk (aki ugyan itáliai, nem a miénk, de attól még mellettünk harcolt) –, ha nekünk ilyen kincseink vannak, és olyan költőink, mint Arany János, József Attila és tényleg sorolhatnám a többieket, akkor van mire büszkének lennünk!
Mátyás királyról mesélte, hogy a pápához intézett levelében megírta, a latin közmondás szerint a fegyverek között hallgatnak a múzsák, az ő udvarában ellenben nem így van. Akárhová megy háborúba, mindig viszi magával a könyvtárat, mert azt gondolja, az olvasás, az irodalom, a versek „belecsepegtetése” a mindennapokba, talán az embernek a túlélésre jobban megadja az esélyt.
A Bibliotheca Corvinianáról, Mátyás híres budai könyvtáráról Tóth Péter Lóránt elmondta, a korabeli Európának a legnagyobb könyvtári gyűjteménye volt. Az ott őrzött, illetve onnan származó kódexek hagyományos elnevezése a corvinák. Egy kódex egyik lapját fénymásolaton mutatta be a közönségnek. Ezenkívül érdekességként elmesélte azt is, hogy Mátyás egyik korabeli győztes csatáját a mai napig tanítják a West Point amerikai hadsereg katonai akadémiáján, mivel a király sikeresen elvágta a túlerőben levő ostromlókat az utánpótlástól. Ezt a taktikát aztán az orosz Kutuzov tábornok is kamatoztatta a Napóleonnal szembeni háborúban.
A diákok megtudták az előadásból azt is, hogy 1490-re, Mátyás haláláig, a Magyar Királyság területe akkorára nőtt, amekkora sem előtte nem volt, sem utána nem lesz. Ötvenegy év alatt aztán minden, amit Mátyás fölépített, porba hullott. 1920-ban a trianoni szerződéssel a történelmi Magyarország területe kétharmadának elvesztése pedig pontot tett erre a dicső történetre a Kárpát-medencében.
Az előadó örömét fejezte ki, milyen jó, hogy vannak olyan alkalmak, amikor határon innen és túl, feledve az országhatárokat, tudunk olyan pontokon találkozni, ami a lelki összekapcsolódásra mindig lehetőséget ad. Ilyen ez a verszarándoklat is, amely a Mátyás király-emlékév 2018 programsorozat keretében valósul meg Magyarország kormánya, a Bethlen Gábor Alap, továbbá a Bácsvíz Zrt. és mások támogatásával.
Tóth Péter Lóránt Radnóti Nem tudhatom c. versével zárta élvezetes előadását, utalva a jövő évi újvidéki jövetelére is, amelynek apropója Radnóti Miklós költő születésének 110. évfordulója.
