A Kanizsai Kör Művészeti Műhely nyári mozgásszínházi műhelymunkájának végéhez érve ma (csütörtökön) nyilvános záró est keretében mutatják be mindazt, amelyet az elmúlt hét során tanultak a részt vevők. Az előadás 19 órakor kezdődik. A mozgásszínházi műhely ötlete Kiss Anikótól származik, aki a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező-koreográfus szakán végzett, majd úgy döntött, szülővárosában szervezi meg nyári mozgásszínházi táborát.
– Egy nagyon alkalmas, inspiratív helyszín a Tisza közelsége miatt, a színházterem is megfelelő, a település pedig távol esik a nagyváros zajától.
A résztvevők sokfelől érkeztek, nagyon vegyes összetételű társaság jött össze, vannak helybeli, vajdasági sőt magyarországi amatőr és profi előadók, táncosok egyaránt.
– Az első lépés az volt, hogy megpróbáljunk egy közös nyelvet találni, ahonnan el tudunk indulni. Olyan kérdéseket kellett megválaszolniuk, hogy mit gondolnak a színházról, a színészi és a táncos jelentről, mire kíváncsiak, mitől félnek, ezáltal meghatározni önmagukat, majd ezeket a szóban megfogalmazott, vagy akár leírt gondolatokat mozgássá alakítani, s tulajdonképpen a névjegyüket megalkotni, hogy ebben most ez vagyok. Ez lesz a záró est témája is, egy kis etűdökből álló jelenetsort láthat a közönség.
Anikó mellett a délelőtti foglalkozásokat Grecsó Zoltán, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem táncpedagógusa tartotta, aki intenzív bemelegítő gyakorlatokat végeztetett a résztvevőkkel.
– A friss táncosokat, illetve a táncosok testét készítem fel arra, hogy mozogni fognak. A vegetatív idegrendszer arra készteti a testet, hogy a könyök és a térd összekapcsolódjon, de ezt elfelejtjük ugyanúgy, mint az úszást. Nagyon alapvető, egyszerű mozdulatokat mutatok nekik, amelyre azután építeni tudnak. Önmagában ez a folyamat nem annyira kreatív, azaz igazán kreatív munka, amikor ők maguk ezen a vonalon továbbhaladva kialakítanak egy mozgássort. Mi az individualista táncban hiszünk, hogy megtanítsuk őket arra, hogy egyedien mozogjanak, és úgy táncoljanak, ahogyan senki – mondta Grecsó Zoltán.
Anikó és Zoltán munkáját segítette még Mezei Bence táncművész és Szorcsik Kriszta színművész. A mozgásszínházi műhelyt pedig a Szekeres László Alapítvány (a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. megbízásából), a Vajdasági Autonóm Tartomány, a Magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely és a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény támogatta.
