Meg kell védeni a nemzetet, biztonságot kell teremteni az emberek számára – hangsúlyozta a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken, amikor a nemzeti ünnep alkalmából átadta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjakat Budapesten.
A díjat tíz határon túli, kulturális területen tevékenykedő személynek, illetve szervezetnek ítélték oda. A díjazottak Vajdaságból: a martonosi Testvériség Művelődési Társulat, a muzslyai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, a verseci Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület, Erdélyből: Bogdán Zsolt színművész, Kolozsi Tibor szobrászművész, Márton Árpád képzőművész, Felvidékről a Pázmaneum Polgári Társulás, Szobiné Kerekes Eszter óvodapedagógus, Kárpátaljáról. Milován Sándor politikus, Muravidékről: Bence Lajos költő, egyetemi tanár.
Potápi Árpád János ünnepi beszédében kiemelte: a mai egyre bizonytalanabb és nehezebbé váló világban adjon biztonságot az, hogy minden magyar tudhatja, cselekvő összefogásban gondoskodunk egymásról.
„Magyarország minden magyar hazája, minden magyar számíthat Magyarországra, ahogyan mi is számítunk minden magyar emberre” – fogalmazott.
Az államtitkár hangsúlyozta: tizenkét év nemzetépítő munkájával felépítettek egy erős intézményrendszert, megszilárdították a gondoskodó közösségeket és növelték a szülőföld megtartó erejét. Most a közös munka gyümölcseinek megóvása és megőrzése a fontos – tette hozzá.
Közölte, lehetőség van arra is, hogy megújuljunk és valami újat teremtsünk. Ennek gyökere nemzeti kapcsolataink megújításából táplálkozhat.
Az összetartozás tudata is kell ahhoz, hogy nemzetünk biztonsággal élje át a mostani nehezebb időket – mondta.
Az államtitkár úgy fogalmazott: a magyar leleményes nép, a nehéz körülmények között sosem a feladást, a vegetálást választja, hanem a megoldásra törekszik. Fontos, hogy a kialakított szoros köteléket most erre is használjuk.
„Dolgozzunk úgy, hogy egy év múlva el tudjuk mondani, sikerült összezárnunk és együtt gondolkodnunk” – emelte ki.
Potápi Árpád János emlékeztetett: augusztus 20. a legrégebbi nemzeti ünnepünk, amely világi és egyházi ünnep, de jeles nap a magyar néprajzban is.
Azt mondta, március 15., augusztus 20. és október 23. olyan mérföldkövek számunkra, amelyeknél megállva lehetőségünk van a nemzeti összetartozás érzésének közös megélésére, megtapasztalva egyénenként és közösségi szinten is, hogy nem vagyunk egyedül a világon, mindenhol számíthatunk nemzettársaink támogatására és szeretetére.
Az államtitkár felidézte, hogy 2019-től Kallós Zoltán nevét viseli az előtte Külhoni Magyarságért Díjként ismert elismerő kitüntetés. Szimbolikusnak nevezte, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában is jól ismert Kallós Zoltánról nevezték el a miniszterelnök által adományozott, a külhoni magyarságért végzett kimagasló közéleti, gazdasági, tudományos, kulturális és oktatási tevékenységet elismerő díjat.
A Kallós Zoltán által a szórványban élő magyarság körében végzett népzenei és néprajzi gyűjtő- és ismeretterjesztő munka a folytatása volt annak, amit Kodály Zoltán és Bartók Béla a népzene terén elkezdett – mutatott rá.
A díjazottak is olyanok, akik az összetartozás érzését a közösség érdekében erőforrássá tették, ezáltal gazdagítva a külhoni magyarság életét – emelte ki Potápi Árpád János. (MTI)
