Lapunk tegnapi számában számoltunk be arról, hogy eltávolították helyükről az aracsi pusztatemplomnál felállított felszentelt emlékkereszteket és kopjafákat. A Vajdasági Magyar Szövetség által 2004-ben felállított keresztet és haranglábat, illetve az Aracs ’95 Pusztatemplom Polgárok Társulása által 2002-ben állított faragott keresztet és kopjafákat kivették talapzatukból, és távolabbra helyezték el. Egyes hírportálok arról számoltak be, hogy a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet munkatársai állnak a cselekedet mögött, s azért nem állnak a továbbiakban a helyükön a kopjafák és keresztek, mert azokat, mint írták, „tájidegennek” minősítették az intézetnél. A témával kapcsolatos információk megszerzése végett az intézethez fordultunk, ahol Svetlana Bakić igazgatóhelyettes állt a rendelkezésünkre. Mint kiderült, a szimbólumokat valóban a műemlékvédők távolították el, a helyzet azonban korántsem olyan egyszerű, mint amiről az első internetes hírek beszámoltak.
– Jelenleg folyamatban vannak a konzerválási munkálatok, tartanak a harang megtisztítását és a káros hatásoktól való védelmét célzó intézkedések, a munkálatokat a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság finanszírozza. Ezek a munkálatok október 15-én kezdődtek el, időközben felkerestek bennünket az Álom hava című magyar–szerb koprodukciós film forgatási stábjának tagjai, engedélyt kértek a forgatásra, és kérték a szóban forgó szimbólumok eltávolítását, egy XVII. században játszódó történetről van ugyanis szó, melynek képsoraiba nem illettek volna bele a szóban forgó újonnan felállított szimbólumok. Ezt meg is tettük – mondta el lapunknak az igazgatóhelyettes.
Hozzátette, a helyzetet az teszi bonyolulttá, hogy e szimbólumokat engedély nélkül állították fel a helyszínen, melyre pedig szükség lenne, ahogyan minden olyan helyen, amely kiemelt jelentőségű műemléknek számít.
– Az ilyen jelentőségű műemléknél egyszerűen nem lehet bárkinek joga felállítani bármit, amit megfelelőnek vagy oda illőnek gondol. Az egyik már rosszabb állapotban lévő kereszt szabadkai tulajdonosa eljött, és magával vitte a saját tulajdonának mondott tárgyat. A kopjafákat szakszerűen helyeztük át, nem esett bántódásuk, és nem dobtuk ki őket, ahogyan azt hallani lehetett. Vissza fognak kerülni, de csak a törvényes procedúrák tiszteletben tartása mellett – közölte Bakić.
Arra a kérdésünkre, hogy egészen pontosan mit jelent ez az utolsó mondat, elmagyarázta: engedélyt kell átadni a kérdéses elemek visszaállításához, ezt megteheti polgárok csoportja, az egyház és a helyi önkormányzat is. Megtudtuk, hogy a filmforgatás a helyszínen húsz napig fog tartani, a műemlékvédelmi intézet pedig decemberben fejezi be a megkezdett restaurációs munkát a helyszínen. Az igazgatóhelyettes rámutatott egy másik problémára is.
– A zentai Aracs-konferencián budapesti és pécsi szakértők, építészek, művelődéstörténészek is részt vettek, s azon a véleményen voltak, hogy ezeknek az elemeknek nem kellene a pusztatemplomnál állniuk, az ugyanis más időket idéző monumentális építmény, mellyel nem egyeztethetők teljesen össze. Arra lenne tehát a leginkább szükség, hogy valaki megmondja, odaillenek vagy sem. Nem látok megoldhatatlan kérdést ebben az ügyben, ha állást foglal a nemzeti tanács, az egyház, s egyértelmű választ kapunk arra a kérdésre, hogy ezeknek a szimbólumoknak ott van-e a helyük, akkor ez az állásfoglalás szerint járunk el – húzta alá Bakić.
Tovább bonyolíthatja az ügyet, hogy a végső döntést nem is a tartományi, hanem a köztársasági műemlékvédelmi intézetnek kell meghoznia, lévén hogy különleges jelentőséggel bíró műemlékről van szó. Az intézetnél mindenesetre úgy vélik, hogy minél előbb megszületik a konszenzus, és minél előbb átadják a szimbólumok felállítására vonatkozó kérelmet, annál hamarabb visszakerülhetnek korábbi helyükre a keresztek és kopjafák.
