Júliusban volt a 30. évfordulója annak, hogy megalakult a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, amely a vajdasági magyar közművelődés és kultúra terén tevékenykedő egyesületek ernyőszervezete. A jubileum kapcsán Sutus Áron, a VMMSZ elnöke nyilatkozott lapunknak.
Mit hozott ez a 30 év, illetve milyen változások történtek e három évtizedben?
– 1992. július 11-én alakult meg a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Szenttamáson. Dudás Károly 1992 és 2017 között, 25 évig volt elnöke a közösségi szervezetnek. Dr. Szöllősy Vágó László 1992-től, a szövetség megalakításától kezdve két évtizeden át volt annak főtitkára. Pozíciója az első évtizedekben az építkezésről szólt. Arról az építkezésről, amellyel visszahozta, valamint létrehozott olyan regionális és országos szintű rendezvényeket, mint a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozója, amit 1996-ban indítanak útjára, vagy a Vajdasági Magyar Kórusok Találkozója, amely 2000-ben veszi kezdetét, vagy a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok, amely rögtön a szövetség alakulása után egy évvel, 1993-ban újból elindul, felújítva az 1952-ben egy ízben megrendezett Palicsi Magyar Ünnepi Játékokat, kiterjesztve az egész Délvidékre, Vajdaságra. Ebben az évben ennek az ünnepe is van, hiszen 70 évvel ezelőtt rendezték meg a Palicsi Magyar Ünnepi Játékokat. Már a Durindó és Gyöngyösbokréta is ennek a jegyében került megszervezésre, és az összes többi idei rendezvényünkön is erre fogunk majd emlékezni. 1992 óta nagyban növekedésnek indult a tagszervezeti létszám annak nyomán is, hogy a magyarlakta településeken megalakulnak a művelődési egyesületek, illetőleg többen szavaztak bizalmat magának a művelődési szövetségnek. A VMMSZ ernyőszervezeti feladatot lát el, hogy a civil szervezeteknek, művelődési egyesületeknek a mindennapi gondjaiban tudjon segítséget nyújtani, kezdve a szakcsoportok alakításától, a pályázatírástól, az elszámoláson át, a rendezvények és képzések megszervezéséig. Az első időszakra a terepi kiszállás volt jellemző. Mi 2017-től kezdve ezt próbáljuk mind jobban és jobban visszahozni. Igyekszünk minél több helyszínen jelen lenni és minél több szakterületen tevékenységet kifejteni. Ez lesz a következő időszaknak is a legnagyobb kihívása. A művelődési szövetség egy harmadik nagyon fontos profilja volt egészen 2010-ig, az akkori hivatalos Magyar Nemzeti Tanács megalakulásáig, a művelődési házak felújításának a segítése, illetőleg az anyaországtól érkező forrásoknak a becsatolása, a kivitelezésben való segítségnyújtás és az elszámolásokban való segítségnyújtás. Ez egészen 2010-ig tartott, ezt követően lezárult. Azóta megtöbbszöröződtek ezek az összegek, és a Magyar Nemzeti Tanács, valamint a VMSZ révén ezek már egy nagyobb koordinációban zajlanak. A profilunk 2017-től bővült. Elsősorban szerepet vállalunk a Magyar Nemzeti Tanács által létrehozott szórványközpontok mindennapi munkájának a koordinálásában, továbbá segítségére vagyunk a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasainak a mentorálásában is. Ugyanakkor az MNT-vel közös együttműködésben működtetjük a Vajdasági Magyar Kulturális Kalauz elnevezésű honlapot is, amely működése most ideiglenesen szünetel, ugyanis a honlap teljes mértékben meg fog újulni, illetve ki fog teljesedni azon igények alapján, amelyeket a közösség jelzett számunkra. Az örömhír az, hogy az új dizájn már készen van. Reményeink szerint az elkövetkező fél évben a teljes programozás is meg fog valósulni, így valamikor a jövő év első negyedévében útjára indulhat az új honlap.
Jelenleg hány tagszervezetet számlál a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség?
– Jelenleg 124 tagszervezetet számlál. Az ősz folyamán várható a tisztújító közgyűlés, hogy a következő négyéves időszakra megválasszuk az új vezetőséget, elnököt és alelnököket. Fontos momentuma ezeknek a közgyűléseknek még, hogy a tagfelvételi kérelemmel élő szervezeteket is ekkor választjuk be a mi népes családunkba. Az idén reméljük, hogy körülbelül tíz-tizenöt új tagszervezettel bővül majd a VMMSZ. Hozzá kell tenni azonban, hogy a képzéseink nyomán olyan művelődési egyesületekkel is kapcsolatban vagyunk, amelyek még nem tagszervezetei a szövetségnek. Ezzel szeretnénk bizonyítani, hogy számíthatnak ránk és hogy érdemes hozzánk tartozni.
Milyen jövőbeli tervei vannak a VMMSZ-nek?
– A jövőben szeretnénk gyakorlati tudásorientált műhelyfoglalkozás-hétvégéket is elindítani. A napokban fogunk kiküldeni egy kérdőívet, körülbelül 150 civil művelődési szervezet számára. A beérkező válaszok alapján fogjuk felépíteni a képzés rácsszerkezetét, és a jövő év első negyedévétől el fogjuk indítani a gyakorlatorientált képzéseket, melyek főleg a csapatépítés, a közösségfejlesztés, a projektmenedzsment, a kommunikáció, a pályázatírás, az elszámolás területére terjednek ki, különböző alképzések vagy altémák szerint. Ezek nem akkreditált képzések, hanem inkább azoknak az embereknek szólnának, akik önkéntes alapon hosszú évek vagy évtizedek óta tagjai egyes művelődési egyesületeknek, civil szervezeteknek szakcsoportvezetőként, egyesületi elnökként. Olyanoknak, akik utánpótlást próbálnak nevelni maguk után. Van egy futó képzésünk is, egy 5-től 6 szemeszteres néptáncoktatói képzés, amely az Így kell járni cím alatt fut. Szeptembertől veszi kezdetét a negyedik szemeszter. A cél, hogy a képzés befejeztével a sikeres vizsgázók számára minél több munkahely teremtődjön, hogy a néptáncot továbbra is szívvel-lélekkel és természetesen megfelelő anyagi megbecsültség mellett tudják tanítani. Itt is az utánpótlás-nevelés a legfőbb cél. Ez sem akkreditált képzés, de mi azt reméljük, hogy ez nem fog akadályt jelenteni abban, hogy ezek a fiatalok megtalálják itthon a helyüket, és itthon szolgálják a közösséget.
A Covid után, de még a járvány újbóli fenyegetettségében mit tapasztalnak, a közösségszervező, közösség-összetartó szerepben hogyan teljesítenek egyesületeik?
– A Covid időszaka alatt nagyon sokat köszönhetünk minden egyesület minden tagjának, ugyanis látta az ember, hogy hogyan segített egy-egy szakcsoport akár a településen, akár az idősebbek vagy a rászorulók gondozásában, vagy ahol éppen szükség volt rá. Én azt gondolom, hogy az erőpróba mérlege mindenképp pozitív. A másik tapasztalat persze az, hogy volt és van is lemorzsolódás több szakcsoportnál, vagy művészeti csoportnál, de azt gondolom, hogy ez lassan-lassan módosul, és az emberek igyekeznek motivációt és energiát gyűjteni ahhoz, hogy újból lendületet vegyenek magukon. Én úgy látom, hogy kezd visszatérni minden a régi kerékvágásba. Azt gondolom, hogy nem csak a délvidéki vagy vajdasági magyar ember, hanem a kisebbségi létet ismerő és sok mindent megélt magyar ember már megszokta, hogy vannak nem várt és nehezebb időszakok, amelyek hullámvölgyeket hoznak magukkal. Tudjuk mit jelent ez, és tudjuk azt is, hogy talpra kell állni. Megvan a szívósság, a derekasság, a derű, a makacsság, a mérték és a hit is, és ha ezeket az értékeket sikerül átadni, akkor létrejön egy erős utánpótlás is. Az elkövetkező négy évnek is ez lesz a kihívása, hogy ezeket a képzéseket, találkozókat, fórumokat minél jobban kiépítsük a közösségi igények mentén, és a szórványközpontoknak a Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen való továbbépítése, fejlesztése is egy fontos feladat és vállalás kell, hogy legyen.
Szeptemberben kerül sor a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékokra, amely egyik legnagyobb rendezvénye a szövetségnek. Idén mikor szervezik meg és mire helyezik a hangsúlyt?
– A megnyitó ünnepség 2012-ben tért vissza Palicsra, amikor a Palicsi Magyar Ünnepi Játékok 60 éves jubileumára emlékeztünk, ugyanis 1993 és 2012 között ez egy vándor jellegű rendezvény volt. Idén szeptember 18-án, tervek szerint a Vigadó nagy teraszán szervezzük meg az idei ünnepi játékok nyitóeseményét. Maga az ünnepség mindig az egyéni és közösségi értékteremtő tevékenységre, díjazott együttesekre, személyekre kívánja a fókuszt helyezni. Ez az idén sem lesz másként, de mivel harmincéves a művelődési szövetség, ezért igyekszünk minden régiót lefedve az értékszerető és értéktisztelő közösségek és egyének révén egy közel másfél órás ünnepi gálaműsort szervezni. Az ünnepi játékok nyitóeseménye keretében adjuk majd át az idei Bodor Anikó-díjat is, amit a saját hagyományanyagát leghitelesebben tolmácsoló szólistának vagy csoportnak ítél oda a Durindó művészeti szakbizottsága. Az ünnepség mindig egy ökumenikus áldásosztással és áhítattal veszi kezdetét, mely egy nagyon fontos momentuma rendezvényünknek, továbbá az is, hogy idén 70 éves a Palicsi Magyar Ünnepi Játékok, így az erre való emlékezés is megkerülhetetlen, sőt óriási és megtisztelő felelősség. Igyekszünk minden műfajt képviseltetni. A népművészet mellett a pódiumművészet, a kórusművészet, a mesemondás, a versmondás is képviselteti majd magát, és egy kiállítással is kedveskedünk majd az ünneplő közönségnek, amit valószínűsíthetően az ünnepség után nyitunk majd meg.
