A Nemzeti Filmintézet szervezésében, Budapesten az idén ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Restaurált Filmek Nemzetközi Fesztiválja, aminek az ideje alatt, vagyis szeptember 13-ától 18-áig ismét ingyenes szabadtéri mozivá alakul át a Szent István tér, ahol csaknem 100 filmet vetítenek majd le.
A Budapesti Klasszikus Filmmaraton ideje alatt a rendezvénysorozat szervezői egy Budapest – Bécs – Hollywood közötti képzeletbeli utazásra invitálják meg a filmkedvelőket, amely során a közönség azokat az izgalmas együttműködéseket fedezheti fel, amelyekkel a magyar tehetségek gazdagították az egyetemes filmművészetet az elmúlt 121 évben.
Az idei fesztiválon azok a magyar filmesek kerülnek középpontba, akik a filmgyártás úttörőjeként részt vettek Hollywood megalapításában, illetve az álomgyár fénykorának az építésében. A fesztiválon először vesz részt a film őskorából származó csemegéivel a francia Lumière Intézet, amelyeket Thierry Frémaux, a Lumière Intézet és a Cannes-i Filmfesztivál igazgatója személyesen prezentál. Hat nap alatt a világ mintegy 40 filmarchívumának munkatársai tartanak előadásokat, emellett a fesztivál szervezői leróják tiszteletüket az egykori Pannónia Filmstúdió előtt, de a fesztivál keretében a közönség a Nemzeti Filmintézet által 2017-ben elindított filmrestaurálási program legújabb eredményeit is bemutatják a nagyérdeműnek. A számos alkotás mellett a fesztiválon két filmet is bemutatnak Gärtner Sándor, művésznevén Gerő Jenő vagy pedig Szőke Szakáll (Budapest, 1883 – ؘLos Angeles, 1955) főszereplésével. A magyar filmszínész annak ellenére, hogy igazán sohasem tanult meg angolul, mégis csaknem félszáz szuperprodukcióban szerepelt Humphrey Bogart, Doris Day vagy éppen Judy Garland mellett.
Az alakjához fűződik az az anekdota, hogy miután az első világháború ideje alatt játszotta el első filmszerepét, a Pozsonyban állomásozó Szőke Szakáll az odalátogató Ferenc József autogramjával szerette volna gyarapítani aláírás-gyűjteményét, a császár pedig ahelyett, hogy visszaküldte volna a füzetet tulajdonosának, Bécsbe rendelte a színészt, hogy személyesen adja át neki. Beszélgettek színházról, színészekről, és amikor az uralkodó megkérdezte, hogy mit szeret legjobban a pályáján, a Szőke Szakáll mindössze annyit mondott, hogy a kolléganőit, amin a császár jót nevetett. Néhány évre rá Berlinben az akkor még ismeretlen Adolf Hitlerrel is találkozott, aki bárgyúnak találta a magyar színész alakítását a Gogol Revizorja alapján készült német filmvígjátékban és ezt kertelés nélkül el is mondta Szőke Szakállnak. 1935-ben főszerepet kapott a Barátságos arcot kérek című Karinthy Frigyes-filmadaptációban, a jóságos, de naiv fényképész, Blazsek Mátyás alakításával pedig ismét sikert aratott – ezúttal a hangosfilmnek köszönhetően. Több mint negyven magyar, német és osztrák hangosfilm elkészítésében működött közre, amelyekben mindig a kissé habókos, de kedves és szerethető mellékszereplőt alakította. Ebben a szerepben sikerült később Hollywoodban is karriert építenie S. Z. Sakall néven, miután származása miatt hamarosan Magyarországot is el kellett hagynia. A beilleszkedés nehézségein szintén emigrációba menekült régi budapesti barátai segítették át, közülük is kiemelkedik Michael Curtiz (Kertész Mihály), akinek a leghíresebb szerepét köszönheti a Casablanca Carl nevű főpincérének alakjában – olvasható a Budapesti Klasszikus Film Maraton közleményében. A Budapesti Klasszikus Film Maratonon látható Barátságos arcot kérek! (1935) című vígjátékot még Magyarországon forgatta, Kertész Mihály Oscar-díjas Karácsony Connecticutban (1945) című alkotása pedig hollywoodi karrierjének egyik gyöngyszeme.
