A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, az Újvidéki Színházzal koprodukcióban, Lovas Ildikó Amikor Isten hasba rúg regénye nyomán, Urbán András rendezésében készült előadás bemutatójával zárta az előző évadot, az újat pedig a reprízzel kezdi, amelyre ma kerül sor a KDSZ-ben. A produkció szereplői Banka Lívia, Crnkovity Gabriella, Fülöp Tímea, Kucsov Borisz, Mészáros Gábor, Ozsvár Róbert és Verebes Andrea. Zeneszerzője Mezei Szilárd, a dramaturg Góli Kornélia, a jelmeztervező Marina Sremac, a díszlettervező pedig szintén Urbán András.
A rendező az előadás fontosságát hangsúlyozta.
– Ez egy fontos munka volt a számunkra, és ezt nem protokollárisan mondom, mint ahogyan azt sem, hogy egy nagyon jó próbafolyamat zajlott. Eljutottunk egy olyan területre, amely némileg nekünk is ismeretlen. Miután elkészült az előadás, úgy éreztük, hogy sikerült egy új szintre lépnünk. Ez a második alkalom, hogy Lovas Ildikó regénye nyomán dolgozunk, az első a Spanyol menyasszony volt, amely szintén Csáth Gézát veszi témául. Az Amikor Isten hasba rúg valamilyen értelemben Kisolga, az író lányának a sorsáról is szól, mondhatni egy családtörténet, és mégis több mint egy történet. Góli Kornélia dramaturggal igyekeztünk színházi szöveggé alakítani, megfogni azokat a mozzanatokat, amelyek a számunkra lényegesek. Azt gondolom, hogy az előadásban sikerült megidéznünk azt a fajta jelenlétet, ami magába hordozza az ún. bácskai önpusztító és egymást pusztító attitűdöt is, amit mindig betudunk a táj jellegzetességének, holott ez az emberek jellegzetessége. Bizakodóak vagyunk az előadás további életével kapcsolatban. A belső világ tudott külsővé válni, ugyanakkor megmaradt egyfajta intim, kommunikatív relációban a közönséggel. Szerintem ez egy olyan előadás, amely a legtöbb nézőt megérinti – hallottuk Urbán Andrástól a sajtótájékoztatón.
Az Amikor Isten hasba rúg sajtótájékoztatóján (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
Az előadás és a regény kapcsán Lovas Ildikó is megosztotta a gondolatait az újságírókkal:
– A Csáth-történetet illetően, a gyilkosság után ott maradt egy kilenc hónapos kislány. Izgatott a sorsa, hogy mi lett vele. Ami a regénynél több és másabb, az a színházi előadás. Azért több, mert amit a magam módján megpróbáltam átadni, azt a rendező és a színészek értelmezésében láthatjuk. A próbákhoz kapcsolódóan, a regény szálait fejtegetve, olyan dolgokat tudtunk meg egymás emberségéről, ami ahhoz vezetett, hogy megismerhettük egymást. Bensőséges, emberien személyes folyamatokon vagyunk túl. Olyan dimenziót öltött a közös munkánk, ami számomra a megtiszteltetéstől is több. Azt gondolom, hogy az ő viszonyuk a szöveghez látszódik az előadáson, az is, ahogyan kiemelik és továbbéltetik Csáthot – fejtette ki Lovas Ildikó, aki az íróhoz való mondhatni általános hozzáállásról is szót ejtett.
– Kosztolányit és Csáthot gyakran úgy említik, mint az ikreket. Holott nem voltak azok, ez hazugság, mint ahogyan az is, ami Csáth halálának körülményeiről az emberek tudatába vésődött. Úgy éreztem, hogy ezeket is ki kellett írnom magamból. Az előadás létrejötte kapcsán azzal is foglalkoztunk, hogy mit jelent számunkra a város, a művészet, ez a színház, amely Kosztolányi nevét viseli. Azt is feszegettük, hogy a szabadkai úgymond kisvárosi behatároltság akadályt jelent-e, vagy lehet ebből kitörve egy nemzetközi szintű előadást létrehozni – tudtuk meg Lovas Ildikótól.
A sajtótájékoztatón színészek is jelen voltak. Az előadás és a próbafolyamat kapcsán, Verebes Andrea a útkeresés fontosságát hangsúlyozta:
– A szerepemnél fogva, számomra Kisolga története volt az egyik legkiemelkedőbb szál, a sorsa, az élete alakulása, a Csáth-naplók nyilvánosságra kerülése is különösen foglalkoztatott, mindebben pedig az útkeresés volt nekem a legfontosabb – hallottuk Verebes Andreától.
Kucsov Borisz az igaz történt súlyát emelte ki:
– Ezúttal nem kitalált figurákat alakítunk, hanem létező személyeket és valós történeteket játszunk el. Lovas Ildikó szavain keresztül valósággal belebújni ezekbe a karakterekbe, megérteni az összefüggéseket a cselekedeteik között, átérezni mindazt, amit ők megéltek, nagyon izgalmas volt. Már maga a felismerés is, hogy mennyi és mekkora a kapcsolat a mai világgal. Ezért némileg áthelyeztük a mába is. Bízom benne, hogy rajtunk keresztül, a nézők is bele tudják helyezni magukat, a figurák életébe. Ez amennyire megrendítő érzés, annyira felemelő is – mondta Kucsov Borisz.
Mészáros Gábor az előadás úgymond alappilléreire világított rá:
– Úgy gondolom, hogy ez egy hármas alkotói egység – Csáth Géza világa, Lovas Ildikó regénye és Urbán András progresszív költészete – remek találkozása. E három elem összefonódásából jött létre egy olyan út, amelyen lépdelve elkészült az előadást. Mindhárom ember kézjegye benne van. Az előadás méltósággal türközi e hármas összhangját és sikerességét – hallottuk Mészáros Gábortól.
Az előadás az Európa Kulturális Fővárosa 2022 programsorozat része. Támogatók: Szabadka Város, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Nemzeti Kulturális Alap, Újvidék Város Kulturális Hivatala.
Nyitókép: Az Amikor Isten hasba rúg sajtótájékoztatóján (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
