A Művészet és műemlékvédelem elnevezésű zentai művésztelep kapta az idei Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díjat, melyet hagyományosan a Topolyai Napok rendezvénysorozat keretében adtak át a Művelődési Ház kiállítótermében.
A díjátadó keretében megnyílt a művésztelep tízéves anyagából válogatott kiállítás is, melyen festmények, szobrok, installációk láthatók, fiatal művészek, egyetemi hallgatók és mestertanárok alkotásai.
Különleges performansszal, könyvbemutatóval gazdagított kiállításmegnyitó keretében vette át a topolyai képviselő-testület által 1973-ban alapított díjat Szatmári Adrián polgármestertől dr. Raffay Endre, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Művészettörténeti Tanszékének vezetője, a művésztelep vezetője.
Raffay Endre egy műalkotásban, Mohai Ádám által készített díszkabátban vette át a Nagyapáti-díjat (Fotó: Herceg Elizabetta felvétele)
A művésztelep azáltal, hogy a kortárs művészet témakörébe emeli Zenta veszélyeztetett építészeti hagyatékát, olyan, legtöbb esetben romos, elhanyagolt állapotban lévő, védelem alatt álló, vagy védelmet igénylő épületekre és belsőépítészeti példákra hívja fel látványos módon a lakosság, illetve a közvélemény figyelmét, amelyek a település arculatának és kollektív identitástudatának lényeges elemei, ugyanakkor az általános kulturális örökség részei – áll a díjat odaítélő, dr. Ninkov Kovačev Olga, Csernik Attila és Klájó Adrián összetételű bírálóbizottság indoklásában, melyet augusztus első napjaiban hoztak nyilvánosságra, éppen az idei zentai tábort lezáró kiállításmegnyitó napján, ami óriási meglepetés volt, és átalakította az elmúlt egy hónapot, hiszen a most nyíló kiállítás anyagának válogatása mellett az elmúlt egy évtized alkotótáborainak anyagát, tevékenységét is könyvbe rendezték, mondta Raffay Endre a megnyitón, ismertetve, hogy a Pécsi Művészeti Kar, az Újvidéki Művészeti Akadémia, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet háttérintézményi támogatásával 2011-ben volt az első táboruk.
– A kiinduló ötlet az volt, hogy a képzőművészek, szobrászok, festők, grafikusok, keramikusok, akár építészek is felhívják a figyelmet a műemlékek létére, állapotára, sorsára, a nagyközönség és a szakmai közönség figyelmét, akkor talán hathatósabban sikerül a védelmet megoldani, mintha magamfajta művészettörténész, tudós ember konferencián elsiránkozik, hogy vannak problémák, az értékek pusztulnak, kellene valamit tenni. Egy szakmai közönség az kicsi, de a művészet az sokakhoz elér, kiállításokat, utcai performanszokat, akciókat rendezünk, eseményvideók vannak fent a YouTube-on, sokkal szélesebb a közönség, akit ily módon megszólíthatunk, és ebben benne vannak a műemlék-tulajdonosok és a hivatalok képviselői is – hallottuk a művésztelep vezetőjétől.
Ninkov Kovacsev Olga a megnyitó alkalmával is hangsúlyozta, hogy a művészet színterébe hozták a műemlékvédelmet, és tudományos igényességgel rendszerezik a tevékenységüket.
– Az építészeti hagyaték is egy struktúra, amit meg kell ismerni, ahhoz, hogy védeni tudjuk. Egyéni módon szólaltatják meg azt az égető problémát, amely Vajdaságban és még szélesebb körben is nagyon aktuális, ez pedig a műemlékvédelem. Ez az a művésztelep, amely egyensúlyba tudta hozni a tudományt, Raffay Endre zentai származású művészettörténész által, aki transzponálja a diákjaival a művészet színterére ezt a problémakört, de nagyon látványos módon. Nemcsak kiállítás formájában, hanem akciókat rendeznek Zenta utcáin, pécsi és vajdasági fiatal művésznövendékek segítségével akcióművészetet visznek véghez.
(Fotó: Herceg Elizabetta felvétele)
Ninkov K. Olga rámutatott arra is, hogy mindezzel hézagpótló aktivitást végeznek, angazsált hozzáállásuk követendő példa, ami mutatja nekünk, hogy így is lehet szeretni a szülővárosunkat, annak értékeit, építészeti örökségét.
A kiállításmegnyitót egy zenés performansz zárta a műemlékekről, melyet Raffay Endre „karmesterként” vezényelt le.
