Több mint ötven óvónő vett részt a hétvégén a kishegyesi Kátai-vendégházban megszervezett hagyományos téli találkozón, amelyen a központi téma a decemberi ünnepkör és annak az oktatásban, nevelésben való felhasználása volt.
A találkozó első napján Ripcó László, Kis Herceg-díjas bábművész a szabadkai bábszínház nyugalmazott művésze tartott előadást a marionettbábokról, a kesztyűbábokról valamint a gyerekek és a bábok kapcsolatáról.
Szombaton, Luca-nap előestéjén a kishegyesi óvodások és óvónők tartottak egy majd egyórás lucázást, felölelve a Luca-napi szokások szinte teljes skáláját, amelyeket az óvodai foglalkozások keretében mindenütt hasznosítani lehet. A foglalkozásbemutatót követően dr. Silling István egyetemi tanár nyelvész és néprajzkutató, a decemberi ünnepkörről szólva rámutatott, hogy valójában az egész december ünnep, kezdve Mikulástól Luca-napon át karácsonyig. Ünnepelni viszont csak tiszta szívvel lehet, mert az ünnep nem a külsőségek a csillogás és az ajándékok ünnepe, hanem a benső, a lélek ünnepe. Éppen ezért az ünnep előkészítésében a legkevésbé sem lenne szabad érződnie a stresszes kapkodásnak és türelmetlenségnek. A középpontban a szeretetnek kell lennie, hiszen a szeretet motivációja százszorosan meghálálja magát. A decemberi ünnepkör középpontja mindenképpen karácsony, a születés és a megújulás ünnepe. A magyarság körében újabb kori szokásnak számít a karácsonyfa-állítás és az adventi koszorú is. Nem baj, ha ezeket a hagyományokat is ápoljuk, de tudni kell, hogy a Luca-búza és a termőág-virágoztatás sokkal ősibb hagyományunk, kapcsolatban áll az ősi termékenységi ünnepekkel. Ebben az időszakban valamikor nemcsak lucázás folyt, hanem a karácsonyt megelőző kilencedben az úgynevezett Szentcsalád-járás. Ebben az időszakban arra emlékeztek, amikor a Szentcsalád szállást keresett és ezeken a napokon este később zárkóztak be, hátha valaki szállást keres, és szokás volt a szegények megajándékozása, hogy széppé váljon az ünnepük azoknak is, akiknek már senki sem teszi széppé az ünnepét. Mindezek a tartalmak gazdag anyagot szolgáltatnak az óvodai foglalkozások kialakításában. A karácsonyi énekekről szólva elmondta, hogy ezeket is most már nyugodtan lehet tanítani a gyerekekkel, tudni kell azonban, hogy például a legrégebbi énekünk a Csordapásztorok kezdetű dal, de a legszebb és legelterjedtebb a Mennyből az angyal.
A résztvevők jelenlétét és az előadók munkáját megköszönve dr. Szőke Anna a Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Egyesületének elnöke rámutatott, hogy az egyesület fennállásának 14 éve alatt számtalan találkozót szervezett, s ezek mindegyikén a szakmai ismeretek maximumát próbálta nyújtani, a legjobb előadásokat, bemutatókat igyekezett bemutatni, és erre fognak törekedni a jövőben is. Mint mondta, biztosan kényelmesebb lett volna otthon maradni, de akkor egy élménnyel szegényebbek lettek volna és megfosztották volna magukat a találkozás örömétől. Külön köszönetet mondott a kishegyesi Peter Pan Óvodának a bemutató előadásért.
