Az előző évekhez képest talán kissé szerényebb keretek között, de mégis minden tekintetben méltóképpen ünnepelte meg a zentai székhelyű zEtna internetes folyóirat és könyvkiadó fennállásának tizedik évfordulóját. December 10-én, csütörtökön az irodalmi fesztivál első napján a magyarkanizsai József Attila Könyvtár olvasótermében „tört ki” az irodalmi vulkán, ahol a kiadó holdudvarába tartozó irodalmárokon kívül bemutatkoztak a lendvai Muratáj folyóirat alkotógárdája is.
A következő napon Zentán folytatódtak az „irodalmi dzsembori” előadásai. Elsőként itt is a muravidéki magyar kulturális élet periodikájának a szerzőivel és szerkesztőivel ismerkedhettek meg mindazok, akik a kellemetlen időjárás ellenére ezen a délutánon ellátogattak a Városi Alkotóházba. Ezt követően este, a Művelődési Ház színpadán Verebes György Alvó titánok című képzőművészeti albumának a bemutatóján fonódott a képzőművészet és az irodalom egy szoros és rendkívül forró ölelésbe. „Verebes György képeit szemlélve mindenekelőtt az előzetes, sejtésesen ismeretlen nemlét állapotáról kellene szólnunk, arról a kavargó ködfergetegről, mely mégis történet-nélküliségében mozdulatlan – s amely ugyanakkor híján van iránynak, tervnek egyaránt. Ám ekkor megjelenik egy halvány fénycsóva, amely a tett hírnökeként előkészíti a gondolatot. Ez valójában azért lényeges, mert a mérhetetlen világmindenségben az ember mindössze egy fontos jeggyel, egyetlen fontos tulajdonsággal ruházódott fel, ez pedig a tett, még pontosabban: a teremtés képessége.. .” – méltatta Verebes képeit és a képzőművészeti albumot Sinkovits Péter, napilapunk munkatársa (ennek teljes szövegét az Üveggolyó jövő heti számában olvashatják el). Természetesen az irodalmi kavalkád műsorából a zene sem maradhatott ki. Az idei fesztivál második napját a Bakos–Verebes zenei konzorcium Folyók fölött címet viselő hangversenye zárta. Szombaton a fesztiválon résztvevő irodalmárok Fekete J. József moderálásával kerekasztal-beszélgetésen próbáltak választ keresni azokra a kérdésekre, hogy mit tükröz a kétezres évek első tizedének vajdaságiként jelzett magyar irodalma határon innen és túl, egyáltalán: vannak-e még határai, ha igen, hol húzódnak s milyennek tetszik ez a kiadott könyvek tükrében, megszűnőben-e a régi kánonok, lépnek-e helyükbe újak... Este a fesztivál zárórészeként a résztvevő alkotók – Decermium címmel – közös felolvasást tartottak, végül ünnepélyes keretek közt felavatták a vajdasági irodalom „emlékművét”.
