A Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagságában a vajdasági tudományos kutatók milyen arányban vannak jelen s milyen mértékben képviseltetik a vajdasági magyar tudományosságot a Kárpát-medence tudományos vérkeringésében?
– A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése közel két évtizede – 1990 óta – választ tagjai közé külső tagokat. Külső taggá az a tudós választható, aki külföldön él, nem magyar állampolgár, de magát magyarnak vallja, tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli, és szoros kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel. Jelenleg Akadémiánknak 188 külső tagja van, akikről méltán állíthatjuk, hogy a magyar tudományosság és a kultúra világszerte élő és dolgozó nagykövetei.
A külső köztestület – kiegészítve a magyarországit – 2000 óta létezik, jelenlegi létszáma 1199 fő, s nyitva áll a tudományos fokozattal rendelkező, magát magyarnak is tartó kutatók, oktatók előtt, és örömmel mondhatom, hogy ezen személyi kör is folyamatosan bővül. A külső köztestület összlétszáma tehát – külső tagok és külső köztestületi tagok együttesen – 1387 fő, ebből a szerbiai külső köztestület 185 tagot számlál: 2 fő külső tagot és 183 köztestületi tagot, így elmondható, hogy a Kárpát-medencei 1030 fős köztestületi tagságból a szerbiai köztestület közel egyötöd részt képvisel.
Mit jelent a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács megalakulása? Mint Öntől értesülhettünk róla, a Szerb Tudományos Akadémia is üdvözölte létrejöttét, mert kapocsnak tekinti.
– Az Akadémia területi alapú testületei, ún. területi bizottságok révén is igyekszik oldani a magyarországi tudományos élet főváros-centrikusságát – a regionális szemlélet hosszú évtizedek óta jelen van az MTA működésében, a vidéki akadémiai bizottságok az eurorégiókat már jóval megelőzve fontos elemei voltak az Akadémia szervezetének – az első akadémiai területi bizottság, a SZAB 1961-ben jött létre.
A kultúrnemzeti akadémiai építkezés fontos állomása volt a Kolozsvári Akadémiai Bizottság életre hívása, a 2006. májusi közgyűlés döntését követően 2007 óta működik a Kárpát-medencei legnépesebb és hagyományaiban legerősebb régió, a romániai külső köztestület bázisán a KAB: fontos kutatásszervezési és koordinációs feladatokat ellátva.
Hasonló szerepet szánt az Akadémia a vajdasági-szerbiai testületnek is: a VMAT 2008. május 10-i alakuló ülése óta igyekszik egyre inkább betölteni az integrációt, az együttműködést, a tudományos és oktatási kapacitások valamint a legfontosabb feladatok számbavételét segítő szerepét a régióban, szolgálva a magyar-magyar és a magyar-szerb együttműködéseket egyaránt.
Nagy örömünkre szolgált, hogy – ahogyan Romániában is a Román Tudományos Akadémia, a többségi nemzeti tudományos akadémiája, Bukarest, és annak kolozsvári filiáléja egyaránt üdvözölte a KAB megalakulását – Belgrád, azaz a SANU (Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia) örömmel fogadta, sőt: levélben üdvözölte partnerintézménye, az MTA azon törekvését, hogy regionális tevékenysége erősítésével segítse Vajdaság fejlődését. A VMAT jelenleg nem akadémiai területi bizottság, bejegyzett szerbiai civil szervezet, önálló jogi személy; szerepe, feladatai hasonlóak az MTA területi bizottságok által ellátandó funkciókhoz: fő profilja nem tudományos kutatás, hanem kutatásszervezés, integratív funkcióval bír – ilyen értelemben valóban kapocs; mind a magyar-magyar, mind pedig a magyar-szerb relációban, sőt: Kárpát-medencei szinten is.
Említette, a doktori titulussal rendelkező fiatal vajdaági magyar kutatók kisebb létszámban jelentkeznek az utóbbi időben az MTA külső köztestületi tagságába. Mi ennek az oka? Mit jelenthet ez a tagság egy kutatónak?
– A külső köztestület bővülése formailag évente két alkalommal valósul meg: a folyamatos jelentkezések alapján az MTA elnöke aláírásával a májusi közgyűlést, valamint a novemberi Magyar Tudomány Ünnepét követően küldünk köztestületi oklevelet az újonnan bejelentkezett tagoknak. Ha megnézzük a szerbiai köztestület létszámának alakulását, sajátos dinamika észlelhető: a kezdeti felfutás után csak a 2007 év hozott jelentősebb létszámbővülést – a VMAT megalakításának évében váltott ki a külső köztestületi tagság nagyobb érdeklődést Vajdaságban. 2007 novemberében 20 oklevelet, 2008 májusában mindössze 3 oklevelet írt alá az MTA elnöke, s postázta a Határon Túli Magyarok Titkársága az újonnan jelentkezőknek, azóta viszont egyetlen új jelentkezést sem regisztráltunk Szerbiából.
A külső köztestületi tagság fontos az MTA számára: ezáltal szerzünk tudomást a magyar nyelven és/vagy tematikában dolgozó kollégákról szerte a világon. Az Akadémia küldetésének tekinti, hogy valóban gazdája legyen a magyar vonatkozású kutatásoknak, nemzetpolitikai cél a magyar tudományosság integrációja, képviselete és szolgálata. Ösztöndíjrendszerekkel segíti az MTA – szerény költségvetési lehetőségeihez mérten, és ma már törvény által is előírt kötelezettségnek eleget téve – a magyar nyelvű és tárgyú kutatásokat. Az akadémiai honlapon közzétett pályázati felhívásokra a külső köztestület tagjai nyújthatják be pályázataikat. Van lehetőség magyarországi kutatások, valamint hazai kutatások végzésére egyaránt. A fiatal kutatók természetesen tudományos fokozat nélkül is pályázhatnak, hiszen fokozatszerzésüket ezúton is szeretnénk támogatni, de a senior kollégáknál a külső köztestületi tagság a pályázás feltétele.
Bízunk abban, hogy az utóbbi évek eredményei lassan beérnek, s Vajdaságból is egyre több fiatal kutató keresi meg friss fokozatával az Akadémiát, s jelentkezik a köztestületbe.
(Folytatás szerdán)
